2020. február 13. 12:42
Rövidtávon még lehetnek reális ellenérvek az euró bevezetése ellen, de hosszútávon egy elkerülhetetlen lépés, hogyha fejlődni szeretnénk. Nézzünk néhány indokot az eurozónába lépés mellett:
Ami bevezetés esetén a legtöbb ember számára könnyebbséget okozna a mindennapi életben, az az átváltási költségek és az árfolyamkockázatok megszűnése lenne. Magyarok százezrei élnek és/vagy dolgoznak eurozónás országokban, így számukra (valamint otthoni családtagjaiknak) jelentene hatalmas könnyebbséget, ha egy-egy hazautalásnál nem kellene akár a Transferwise-zal, akár a bankban az átváltási költséggel számolgatni.
Ez még a legkézenfekvőbb előnynek mondható. Viszont, ha ennél nagyobb, makrogazdasági szinten vizsgáljuk a témát, akkor is több előnnyel járna a bevezetés: Egy forintnál jóval stabilabb és kiszámíthatóbb valutával, külső (vagy akár alkalomadtán belső) gazdasági sokkokra is jobban reagálna az ország, hiszen egy olyan gazdasági közösség legszorosabb, belső köréhez tartozna, amely a világ GDP-jének 22%-ért felelős. Ez lenne az Eurozóna. (szemléltetésképpen: Magyarország jelenleg az Európai Unió éves GDP-jének nagyjából az 1%-ért felelős) Egy ilyen hátterű monetáris közösség könnyedén tudna kezelni egy-két fegyelmezetlen, vagy akár konstans gyengén teljesítő tagjának negatív hatásait is.
Bár az euró-ellenzők másik gyakori érve a saját monetáris politika (és ez által az árfolyamingadozás kihasználása) megléte, de azt egyszer s mindenkorra leszögezhetjük: Hosszútávon, a saját valuta - a legnagyobb külgazdasági partnerekhez viszonyított - leértékelése NEM SEGÍTI egy ország felzárkóztatását.
Az pedig szintén vitathatatlan érv, hogy a külföldi tőke beáramlásának mekkora pozitív löketet adhatna, ha átváltás nélkül tudnának befektetni a magyar gazdaságba a nyugati cégek.
Mindezen racionális érvek mellett még azt is fontos megemlíteni, hogy az euró, mint valuta bevezetése (amit egyébként szerződésben foglalva vállalt a magyar állam a 2004-es belépésekor) nem csak egy gazdasági döntés, hanem egy politikai üzenet is lenne. Egy megerősítés mindazon értékek mellett, amit az Európai Unió képvisel, és amit a magyar emberek döntő többsége a csatlakozás óta a mai napig még mindig támogat.
De hogy gyakorlati példát is említsek, nem kell messzire menni se időben, se földrajzilag: Szlovákiában idén 10 éve, hogy bevezették az addig használt szlovák korona helyett az eurót. És hogy milyen következményei voltak a döntésnek? Pontosan az előbb említett érvek köszönnek vissza a szlovák helyzetről készült beszámolókban is: Az ország valutája stabilabb lett, pont akkor, amikor a környező országokban (is) legerősebben éreztette hatását a válság. A külföldi tőke beáramlásának jeleként a külkereskedelmi forgalom 10-11%-kal nőtt csupán 3 év alatt. Bár eleinte 7-8%-os romlást és recessziót jósoltak a bevezetéskor (ami ugyan megvalósult, de sokkal kisebb mértékben), már a rákövetkező, 2010-es évben 4,2%-os reál GDP növekedéssel zárt a szlovák gazdaság.
És végül talán a legtöbbet mondó, az „átlagember” számára legfontosabb adat a következő: Még bevezetése előtt csupán a szlovák emberek 49%-a gondolt pozitívan az euróra, ez az arány egy évvel az új valuta megjelenése után már 80% felett volt.
Ezek alapján azt gondolom, hogy egyértelműen kijelenthető: ha a jövőbeni, kétsebességes Európa „gyorsabbik” felébe szeretnénk tartozni, akkor előbb vagy utóbb euróra kell váltanunk.
Írta: Ásványi Marcell