fbpx Párbeszéd - Dr. Törőcsik Mária | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Párbeszéd - Dr. Törőcsik Mária

2018. szeptember 12. 17:27

Tőröcsik Mária a Marketing tudományterület egyik meghatározó egyénisége. Egyetemi diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte meg és itt is kezdte meg egyetemi oktatói pályafutását. Főbb kutatási területei a vásárlói és fogyasztói magatartás, személyek és a marketing kapcsolata, illetve a trendkutatás.

Számos publikációja is megjelent, melyek ezeket a kérdésköröket tárgyalják.  Oktatói feladatai mellett foglalkozik marketing tanácsadással és marketingkutatással, piacelemzéssel.

 

Milyenek voltak az egyetemi évei?

Sok tekintetben az volt a legjobb az egyetemi létben, hogy szabadok voltunk, eltávolodhattunk az elvárásoktól, olyan normákat kerülhettünk meg, amelyek akkoriban a családi viszonylatokban komoly korlátokat jelentettek. Ma már tanítjuk, hogy a baby-boomerek lázadók, teljesítmény-orientáltak, mindent akarnak, hát, sokan ilyenek voltunk. Sokat olvastunk, érték volt az irodalmi, művészeti, filozófiai tájékozottság, a tudni akarás. Jó volt, hogy a kollégiumban gyerekkel/gyerekekkel is helyet adtak…

 

Mi ösztönözte Önt a megatrendek kutatására?

Nagyon korán kezdtem foglalkozni a trendekkel. Igazából az első inspiráció az volt, hogy olvastam egy ezzel kapcsolatos cikket és utána egy könyvet. Ezek meghatározó jelentőségűek voltak, mert nagyon megérintettek. Elgondolkoztam azon, hogy valóban mennyi minden változik az életünkben és mennyi olyan jelenség van, ami előremutat. Érzi az ember, hogy valami egyre fontosabb lesz, de jelen pillanatban – ez a trendek lényege – még csak látszik, de nem meghatározó. Azt feltételeztem, hogy azok, amiket most látok érdekesnek meg újszerűnek, azok egy része – nyilván nem mindegyik – erősödni fog, és az valami előrejelzést adhat a fogyasztók magatartásáról.

 

Mitől lesz egy trend megatrend?

A megatrend attól különbözik úgy általában a trendektől, hogy látszik, tudjuk, hogy hosszú távon hat. Most csak egy példát mondok. Nézzük az individualizmus terjedését. Ha visszamegyünk a második világháború idejéig, és az azt követő időszakokig, a ’60-as, ’70-es évekig, nem volt előtérben ez a jelenség. De utána egyre inkább látszódott, hogy fontossá válik, nevezetesen meghatároz fogyasztói döntéseket. Hogy a saját érdekeimet előtérbe helyezem, hogy fontos a személyre szabott kínálat és ennek nagyon sokféle megjelenése van, és látszik, hogy ez szépen megy tovább. Például manapság eszközökkel mutatkozik az individualizmus, vagy már szinte nárcizmus, hogy csodáljanak engem a szelfikkel és a lájkolásokkal és minden egyébbel. A megatrendeket egyrészt az különbözteti meg a többitől, hogy hosszú távon hat és hogy vastag kötegnek kellene elképzelni. Nagyon sok minden van benne. Tehát, ha közelebb megyünk, akkor olyan, mint egy nagy drótkötél, látszik, hogy valami összeköti, mondjuk a híd pillérjeit, de közel kell menni hozzá, hogy lássuk, ez többféle elemből áll. Tehát ez egy markáns, komoly jelenség, ami akár évtizedeken át hat, és senki sem képes kivonni magát a hatása alól. Gondoljunk például a digitalizációra, a digitális kultúrára, hogy még az, aki nem rendelkezik okostelefonnal, vagy valahogy nem részese ennek a világnak, még az is tud róla, és az ő életét is befolyásolja, ha egyszer mondjuk e-személyit kap, vagy valamiért be kell jelentkeznie mondjuk egy kormányablakhoz. Egyszerűen nem tudja kivonni magát a hatása alól. És akkor még csak a fogyasztókról beszéltem, a cégek meg egyáltalán nem tudják kikerülni. 

 

Milyen mértékben érintik, illetve érinthetik hazánkat a megatrendek? 

A helyzet az, hogy ezek a megatrendek globális trendek, ezek mindenhol megjelennek. Az viszont kérdés, hogy milyen ütemben és milyen arányban jellemzőek egy országban. Megjelenik, az viszont már más kérdés, hogy mekkora teret nyernek. Látjuk, hogy már itt is az emberek egy része a megosztásos gazdaságot követi. Oszkárral utazva, airbnb-t (Az airbnb – eredeti nevén: AirBed & Breakfast – egy online foglalási rendszer, melyben privát egyének adhatnak ki szobákat vagy egész lakásokat rövidebb időszakokra – jellemzően néhány napra vagy pár hétre. Az airbnb-t 2008 nyarán alapították San Franciscóban és a portál a legfrissebb adatok szerint a világ 190 országának 34,000 városában kétmilliónál is több meghirdetett szálláshelyet tartalmaz – a szerk.), elektromos autót használ. Ezek megjelennek, de Magyarországon még sokkal szűkebb kört érintenek, mint mondjuk a fejlettebb gazdaságú országokban.

 

Munkanélküliséget vonzhat maga után a digitalizáció?

Szerintem nagy problémát fog okozni, hosszú távon is, nevesítjük is a globális feszültségek megatrendje címszó alatt, mert e mögött nagyon komoly társadalmi feszültségek vannak. Ha valaki kimarad a digitalizált világból, azért az azt is jelenti, hogy nem olyan munkát fog kapni, ahol ezt elvárhatják tőle. Ne is menjünk nagyon messzire, mert ha az ő munkájuk olyan, akkor azt előbb-utóbb kiválthatja egy robot, ami szintén a jövő kérdése, és akkor létrejön az egzisztenciális feszültség, hogy nem tudok munkát találni, mert nem értem a viszonyokat, mert nem tudok megfelelni az adott munkakörnek. Tehát igen, ez komoly problémát tud jelenteni. Ezért lenne fontos nyilván az oktatás, meg az a típusú bevonás, képzés, amit akár civil szervezetek, akár kormányzati programok tudnak biztosítani, hogy olyan embereket is tanítsunk meg, akik jelenleg nem értik ezt a világot. Ez nem egy megtanulhatatlan dolog, amiről most beszélünk, csak meg kell tanulni. Sok esetben az agyat egy picit át kell állítani ahhoz, hogy bevegye azokat a lehetőségeket – ,hogy egyáltalán eszébe jusson, hogy éljen vele –, amik meg másnak természetesek. 

 

Sokan félnek a digitalizációban rejlő változásoktól, mitől lehet ez? 

Azt nem mondanám, hogy kifejezett félelem van, csak ugye a sajtó is meg-megfuttatja ezeket a híreket, hogy értéktelenné válik bizonyos munkakörökben dolgozók tevékenysége, de ugye nyílik egy csomó más lehetőség, tehát csak változásban vagyunk és a változás mindig bizonyos embereket jobb, másokat rosszabb helyzetbe hoz. Nyilván ezen kell segíteni, hogy azok is meg tudjanak változni, akik ettől első közelítésben rosszabb helyzetbe kerülnek. 

 

A jövőben hogy fog alakulni a home-office, mint trend, megatrend? A digitalizációban rejlő otthoni munka hogy fog alakulni a jövőben?

Nem mindenhol lehet ezt megoldani, mégis, sok tekintetben úgy gondolom, hogy növekedni fog ennek a részaránya, de nem azt fogja jelenti szerintem, hogy csak úgy otthon dolgozunk, hanem azt, hogy hetente egy napot vagy két napot tudok otthon dolgozni, adott esetben egy hetet, ha olyan jellegű a munkám, de időről időre nyilván kell beszélni a munkatársakkal. A team-munkában való gondolkodás, ez az „adjuk össze az ötleteket”, ez még ma is inkább a személyes részvételt, megjelenést indokolja. Lehet persze ilyeneket online is végezni, de azt gondolom, hogy fontos a közösség, a találkozásokkal létrejövő megtartó erő. Arról nem is beszélve, hogy van egy sor olyan feladat, ami az egymásra épülést jelenti, megbeszélést igényel, nem csak a stratégiai tervek, hanem a mindennapi operatív munka is, ezért én inkább ezt a vegyített megoldást gondolnám, hogy növekedni fog.

Virtuális utazás, tényleg lehetséges, tényleg vannak, akik virtuálisan utaznak? A digitalizáció,  mint megatrend milyen hatással van, lesz az utazásra, utazási szokásokra?

Látjuk, hogy egyre több olyan fejlesztés van, ami ezt a kiterjesztetett valóságot, virtuális valóságot képezi elénk vagy kínálja a lehetőségét, hogy éljünk vele. Ez például nagyon sok embernek jó, tehát én úgy gondolom, ha valaki fekvőbeteg például, vagy nincs elég pénze, de lehetősége van egy ilyen eszköz használatára, az a személy mégis megnézheti a világot. Legyünk őszinték, nem mindenki szeret utazni, sorban állni például repülőtereken, ez azonban nekik is élményforrás lehet. 

 

Mesélne a hobbijairól? 

Leginkább olvasni szeretek, mindenféle tudományterületről, vannak kedvenc szerzőim, akiknek egy-egy új gondolatmenete számomra izgalmas. Tervezgetni is szeretek, új dolgokat kitalálni, legyen az egy menüsor a családi összejövetelekre, lakberendezési projekt vagy akár új egyetemi előadás.

 

Mit üzenne a hallgatóknak?

Legyenek kíváncsiak, ne nyugodjanak meg, amíg nem kapnak válaszokat a felmerült kérdéseikre. Ahhoz, hogy jó kérdéseink legyenek, olvasni kell, beszélgetni, csiszolni a gondolatokat. Vagyis vitatkozzanak, álljanak ki a véleményük mellett.
Fontos, hogy próbálják a jelenségeket értelmezni, az új jelenségeket a munkaterületükre lefordítani.
Az, ami újnak, furcsának, szokatlannak tűnik, sokszor csak azért van így, mert nem értjük a mögöttes motivációkat. Hogy az értelmezést elérjük, empátia, odafigyelés, megérteni akarás szükséges.

Írta: Völfinger Rajmond