A kar története

Karunk története hivatalosan 1975-ben kezdődött Takács Béla dékáni vezetésével, valójában azonban akkor, amikor 1970 szeptemberében Hoóz István tagozatvezető irányítása alatt 103 elsőéves hallgató megkezdte tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozatán. Az első „kísérleti" években szerezte meg az intézmény a tapasztalatokat a „vállalati munkahelyek betöltésére alkalmas közgazdászok képzése, e témakörben tudományos kutatómunka végzése" terén, beleértve a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer kiépítését is. Ekkor alakultak ki a később gyakran „pécsi modellnek" is nevezett képzési rendszer alapvonalai. A pécsi a második legrégebbi és az első nem budapesti közgazdasági egyetemi kar Magyarországon, s ez utóbbi minőségében bizonyos mértékben példaként szolgált a később létesített vidéki közgazdaság-tudományi, illetve gazdálkodástudományi karok létrehozásakor. A 70-es évek második felétől a Kar nagy lendülettel indult el a vállalati, az üzleti szféra igényeinek kielégítése irányába. „Valószínűen nem túlzás megállapítani, hogy helyünket az egyetemi közgazdászképzésben - lényegében, mint egyenlő partnerekét - ezekben az években alapoztuk meg." - írta később a Kar akkori dékánja.

Az 1980-as években Papp László, majd Zeller Gyula vezette dékánként a kart. Ebben az időszakban jelentős javulás következett be az oktatás és a tudományos kutatás tárgyi feltételeiben. Megindult a levelező oktatás, egyre több külföldi diák tanult a karon. Ez a szakasz egyidejűleg a posztgraduális programok megindulásának időszaka is. Jelentős hangsúlyt kapott a kar bel- és külföldi kapcsolatainak továbbfejlesztése. A kar oktatói közül sokan részesültek a Soros-program (és mások) által finanszírozott külföldi ösztöndíjakban, továbbképzési és kutatási lehetőségekben, és a külföldi tapasztalatszerzés valamelyest könnyebbé vált a hallgatók számára is.

A következő évtized előbb Vörös József, majd Rekettye Gábor dékáni irányítása alatt igen innovatív, és a fejlődést tekintve eredményes periódus volt a kar életében. „Az 1990-ben elkezdődött képzés-korszerűsítési reform valószínűleg jelentős eredményekkel járhatott, ugyanis a kidolgozott tanterv a Kar történetében a leghosszabb ideig fennmaradt programnak bizonyult." - írta később a Kar akkori dékánja. A képzéskorszerűsítés a nappali tagozaton olyan eredményekkel járt, amiket talán a már említett „pécsi modell" kiteljesedésének is tekinthetünk (korszerű, vállalat-centrikus tematikák, a legújabb nézetek beemelése az oktatási programokba, a kétfokozatú képzés bevezetése), ugyancsak ekkor indult meg karunkon az MBA program is. Ebben az időszakban két-három olyan nemzetközi kapcsolat került szilárd alapokra, amelyek ma is meghatározó erejűek a Kar életében (Ohio University, Middlesex University és mások), és általában is számos nemzetközi együttműködési kezdeményezésre (kapcsolatok, konferenciák stb.) került sor. Az itt megszerzett pozíciókhoz tartozik az is, hogy 1990-től Karunkon folyt az egyik jelentős közgazdaságtudományi szakfolyóirat, a Szigma szerkesztése, és 1995. óta a kar társkiadója és -szerkesztője a marketingszakma egyetlen akadémiai rangú folyóiratának, a Marketing & Menedzsmentnek. Ezekből az évekből az alábbi - a fejlődés irányába mutató - tényezők érdemelnek kiemelést:

• A kar hosszú távú stratégiájának kialakítása.
• A kar első akkreditációja, amire 1995/96-ban került sor, „kiváló" minősítéssel.
• Az első részidős (levelező) mesterprogram beindítása.
• Az angol nyelvű (BA majd MSc) program kidolgozása és megvalósítása: 1996-ban indult a Middlesex University Business School által validált program.
• A doktori képzés beindítása: a Gazdálkodástudományi Doktori Iskola képzése az ország elsőként nyilvántartásba vett doktori programja.
• A habilitáció rendszerének kidolgozása és elindítása.

Az 1996-ot követő hat esztendőnek karunk Farkas Ferenc dékáni vezetésével vágott neki. A periódus számos okból a változás időszaka volt, bizonyos területeken annak csak a kezdete. A sikeres változásmenedzsment-folyamatoknak köszönhetően az évezred végén a Kar anyagi helyzete stabil volt, a dolgozói fluktuáció minimális, a kínált programok népszerűsége a kívánatos szinten állt, a dolgozók jövedelemszintje jóval meghaladta az egyetemi átlagot. Az új évezred az „Őrizni és fejleszteni" program jegyében indult. A Kar az egyre szaporodó gazdasági felsőoktatási intézmények között a kezdetben „informális" rangsorokban rendszeresen az első-második helyet foglalta el. Az új oktatási programok között említendő az angol nyelvű mester- és doktori képzés megindítása, a Hageni Egyetem német nyelvű távoktatási programjának indítása, a szendvics-rendszerű szakközgazdász-képzés, a szakfordító képzés szakirányú továbbképzési formája, a két doktori iskola akkreditációjának megerősítése, valamint a Szekszárdon megindult főiskolai képzés. A létesítményhelyzet javításának záloga pedig a 48-as téri - Rákóczi úti épületegyüttes régen esedékes rekonstrukciójának megkezdése volt, amely már Dobay Péter dékáni vezetése alatt fejeződött be. Ebben az időszakban a kar komoly lépéseket tett a tudásvállalattá alakulás útján, amihez hozzátartozik a teljesítménymérés és a szervezeti átalakítás megkezdése. A kar igyekezett a helyi üzleti közösség felé fordulni, a „város, a régió egyeteme" gondolat jegyében. Folytatódott az üzleti jellegű projektek térnyerése, a támogatásszerzés (fundraising) gyakorlata, és az oktatási programok átalakítása (az ún. bolognai rendszerre való áttérésben a Kar kezdeményező, meghatározó szerepet töltött be).

2005-től 2011. júniusáig Rappai Gábor dékánsága alatt a kar szigorúan fegyelmezett gazdálkodással igyekezett megfelelni küldetésnyilatkozatának, aminek lényege az üzleti tudományok - széleskörű elméleti és módszertani, hazai és külföldi felsőoktatási és szaktudományi kutatási és gyakorlati ismeretekre alapozott - rangos, világszínvonalú művelése és közvetítése, oktatása volt. A legújabb, 2007-es kar- és szakakkreditációs eljárás eredményessége, a hallgatói és üzleti körökből egyaránt érkező pozitív visszajelzések, továbbá az, hogy az Eduniversal nevű minősítő szervezet karunkat a világ ezer legjobb üzleti iskolája közé választotta, egyaránt azt bizonyítja, hogy a kar ebben a dékáni időszakban megfelelt a küldetésében megfogalmazottaknak. A dékáni ciklus kiemelt jelentőségű, ma is működő intézkedése volt a kari szintű Teljesítményértékelési Rendszer (TÉR) bevezetése, mellyel Karunk közel 20 évvel előzte meg a hazai felsőoktatást, és számít azóta is élenjárónak az Egyetem karai között. A kari TÉR képezte alapját az összegyetemi teljesítményértékelési rendszer kidolgozásának is bő másfél évtizeddel később.

2011. július és 2015. június 30 között Ulbert József irányította a kart. Négyéves munkáját összegezve elmondható, hogy a kar számára egy felsőoktatás-politikai és -finanszírozási szempontból is kiemelten nehéz időszakban – ahol az állami finanszírozás egyik évről a másikra tulajdonképpen eltűnt – a beiskolázási, nemzetközi és vállalkozási tevékenységének, valamint a hallgatói szolgáltatások fejlesztésének és az azóta is működő Alma Mater Ösztöndíjprogramnak köszönhetően stabil, kiegyensúlyozott működést és egy állandósulni látszó hallgatói létszámot tudott biztosítani. Ekkor került kidolgozásra a máig működő Kutatásösztönzési Rendszer (KÖR) is.

2015-től 2022-ig Schepp Zoltán állt a kar élén. Ő volt az első dékán, aki 7 évig vezethette a Kart, az első 3 éves ciklusát (2015-2018) egy 4 éves időszak (2018-2022) követte. Schepp Zoltán a kar átfogó megújítását helyezte dupla dékáni ciklusa fókuszába. Fő céljai közé tartozott a kari szervezet diszciplínák szerinti újraszervezése, az öt nagy intézetből álló, ma is működő struktúra kialakítása. Mindemellett fontos intézkedése volt a szervezeti decentralizáció, amely az intézetigazgatók kezébe nemcsak oktatásszervezési, hanem bérgazdálkodási felelősséget is helyezett. Ebben a dékáni időszakban érte el a Kar az első kiemelkedő nemzetközi akkreditációs sikerét, amikor 2020-ban az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szak (Business and Administration BSc) elnyerte a két legjelentősebb üzleti minősítő szervezet, az EFMD programakkreditációját. Schepp dékán vezetésével birkózott meg a Kar a COVID-járvány idején felmerült óriási kihívásokkal: egyetlen hétnyi leállás után megkezdődött az online oktatás, melynek tapasztalataira építve ma már az oktatók mindennapi rutinjának részét képezi a digitális oktatási anyagok és oktatásmódszertani megoldások alkalmazása.

2022-től Takács András vezeti a kart. Első intézkedéseinek egyike a Kar első formális négyéves (2022-2026) stratégiájának elkészítése és elfogadtatása volt, amely öt fő célkitűzést (az oktatóállomány fejlesztése, a hallgatóállomány minőségének javítása, nemzetközi programok fejlesztése, a tudományos kiválóság növelése, valamint a vállalati és alumni kapcsolatok erősítése) követett, melyekhez összesen 14 mérhető teljesítményindikátor (KPI) tartozott. A stratégia egyúttal definiálta a Kar máig érvényes misszióját: „Kiváló, megoldásorientált, felelős gazdasági szakemberek képzése a helyi és tágabb környezett fenntartható fejlődésének előmozdítására.”. A célkitűzések túlnyomó többsége 2026-ig teljesült úgy is, hogy közben fontos feltételek megváltoztak, mint például az egyetemi tanári kinevezés kritériumai vagy a felvételi pontszámítás rendszere. Takács András nagy hangsúlyt fektetett a transzparenciára, az objektív elbírálásra és az egyértelmű, tervezhető, kiszámítható szabályozásra. Ennek jegyében vezetése alatt megújult a Teljesítményértékelési Rendszer, a habilitációs követelményrendszer, valamint olyan új szabályzatok születtek, mint a HR stratégia, az Etikai kódex vagy a Kommunikációs és ügyviteli protokoll. További nemzetközi akkreditációs sikerek születtek ebben az időszakban: az EFMD az elérhető leghosszabb időtartamra (5 évre) újra-akkreditálta a Business Administration and Management angol nyelvű alapképzést, majd a Management and Leadership angol nyelvű mesterképzés is megszerezte az EFMD programakkreditációt 3 évre. A 2026-ban elindult második dékáni ciklus célja, hogy megújult stratégiával és szervezeti fejlesztésekkel tovább vigye a Kart a korábbi sikeres pályán. A 2030-ig kitűzött legfőbb stratégiai célok között a magas minőségű humánerőforrás fenntartása, a képzési portfólió és minőség további fejlesztése, a kutatási kiválóság erősítése, a nemzetközi láthatóság és elismertség javítása intézményi szintű akkreditációk (EFMD EQUIS ill. AACSB accredited) megszerzésével, valamint a társadalmi hatás erősítése szerepel, mely célok teljesülését összesen 12 teljesítményindikátor (KPI) méri.