Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? Az emberi társadalomban is, a világban is minden mindennel összefügg, egy bonyolult, mindent átszövő hálónak a része. A hálózatok tudománya az utóbbi másfél évtizedben igen látványos fejlődésen ment keresztül és kiderült, hogy a természetben és a társadalomban megjelenő hálók zöme – pl. egy kereskedelmi, villamos-energia, közlekedési hálózat, vagy akár a fehérjék, sejtek hálózatai – sokkal inkább hasonlít egymáshoz, mind azt valaha is remélhettük volna, és viselkedésük leírható néhány egyszerű törvénnyel. A szerkezet mellett a hálózatok fejlődésének dinamikáját is jobban megismertük, azonban egy érdekes és sok kihívást tartogató terület a hálózatok ellenőrzésének, kontrolljának kérdésköre. A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása. Ebbe az izgalmas területbe enged betekintést Barabási Albert-László, a hálózatkutatás egyik kiemelkedő nemzetközi szereplőjének előadása a Pécsiközgáz szervezésében, 2015. november 23-án.
Barabási Albert-László kutatásai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a hálózatelmélet számos tudományterületen alkalmazott elemzési eszközzé váljon. Az általa bevezetett skálafüggetlen hálózat fogalma arra a megfigyelésre épül, hogy a nagy, komplex hálózatok szerkezete nagyon hasonló, legyen szó akár egy közlekedési hálózatról, társadalmi hálózatról vagy fehérjék kapcsolatrendszeréről. Ez a speciális szerkezet azt jelenti, hogy ezekben a hálózatokban a kicsi, kevés kapcsolattal rendelkező szereplők mellett mindig jelen vannak a nagy, sok kapcsolattal rendelkező és így a hálózat gerincét alkotó szereplők, elemek.
A szerkezeti hasonlóság mellett az is kiderült, hogy ezeket a komplex rendszereket hasonló dinamika vezeti: a fejlődés során a nagyobb szereplőknek nagyobb esélye van arra, hogy újabb kapcsolatokat halmozzanak fel, így alakulnak ki a nagy, központi szereplők, elemek. Egy további, és egyelőre kevésbé tárgyalt érdekes kérdés a hálózatok ellenőrzése: hogyan lehet ezeket a nagy és komplex rendszereket, mint amilyen egy közlekedési hálózat, egy telefonhálózat vagy akár szervezetünk sejtjeinek rendszere ellenőrizni, kontrollálni az egyes csomópontokon, elemeken keresztül.
Barabási Albert-László a bostoni Northeastern Egyetem professzora, ahol a Komplex Hálózatok Kutatócsoportjának vezetője, de tanít a Harvardon, valamint a Közép Európai Egyetemen is. Hálózatelmélettel foglalkozó publikációi meghatározóak, Behálózva című könyvét számos nyelvre lefordították.
Barabási Albert-László életrajza
A program a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0010 „TUDÁS-PARK” FEJLESZTÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÁZISÁN pályázat keretein belül valósul meg.