Mit ér az egyetemi tudás, amikor élesben kell használni?

Pedig egy vállalati szakember története vagy egy közösen végig gondolt probléma egészen más megvilágításba helyezheti az órákon tanultakat. Egy elméleti összefüggés mögött megjelennek a döntési helyzetek, a bizonytalanságok és azok a szempontok, amelyeket egy tankönyvi példa csak részben tud megmutatni. 

A Pécsiközgázon bevezetett Vállalati Innovációs Kritériumkövetelmény, röviden VIK azt szolgálja, hogy ezek a tapasztalatok biztosan helyet kapjanak a hallgatók tanulmányaiban. 

Nulla kredit, tudatosan beépített tapasztalat 

A VIK neve első hallásra inkább egy tanulmányi szabályzat részletének hangzik, pedig a mögötte álló elképzelés egyszerű: a hallgatók az egyetemi éveik alatt találkozzanak vállalati nézőpontokkal, és gyakorlati helyzetekben is kipróbálják magukat. 

Az érintett tantervekben a VIK nulla kreditért teljesítendő, kötelező követelmény. Ez azt jelenti, hogy bár nem növeli az összegyűjtött kreditek számát, a teljesítése szükséges a diplomaszerzéshez. Két szakaszra épül: a tanulmányok elején egy innovációs eseményen való részvételre, később pedig egy gyakorlati kurzus teljesítésére. 

A követelmény így előre kijelöli a helyét azoknak az alkalmaknak, amelyek a féléves teendők között könnyen háttérbe szorulhatnának. Arra ösztönöz, hogy a hallgatók időt szánjanak a szakmai tájékozódásra, a kérdezésre és a saját ötleteik kipróbálására is. 

Miért lett mindez kötelező? 

Egy szabadon választható szakmai programra sokféle okból lehet elmenni: valakit a téma érdekel, más az előadóra kíváncsi, megint más egy ismerősével tart. Ugyanilyen sok oka lehet annak is, ha végül kimarad. A kíváncsiság önmagában nem mindig elég ahhoz, hogy egy esemény bekerüljön az órák, a munka és a vizsgák közé. 

A VIK bevezetése mögött az a szándék áll, hogy a vállalati tapasztalatokkal és az innovációs gondolkodással való találkozás az egyetemi tanulmányok tervezhető részévé váljon. Minden érintett hallgató jusson el olyan eseményre és gyakorlati kurzusra, amely új szempontokat adhat a tanultak értelmezéséhez. 

Egy ilyen találkozásnak többféle hozadéka lehet. Közelebb hozhat egy addig távolinak tűnő szakterületet, felvethet egy új kérdést, vagy segíthet felismerni, milyen feladatokban érzi magát otthonosan a hallgató. Ezekből az élményekből később akár egy tudatosabb kurzusválasztás vagy szakmai érdeklődési irány is kialakulhat. Prof. Dr. Bedő Zsolt, a Pécsiközgáz társadalmi hatásért felelős dékánhelyettese így fogalmazott: 

„A VIK bevezetésével azt szerettük volna elérni, hogy minden hallgatónk találkozzon olyan helyzetekkel, amelyekben az egyetemen megszerzett tudás vállalati kérdésekhez kapcsolódik. Fontosnak tartjuk, hogy már a tanulmányaik alatt legyen alkalmuk szakemberektől kérdezni, közösen gondolkodni és saját megoldásokkal kísérletezni. Azt szeretnénk, ha ezekből az élményekből kíváncsiságot és magabiztosságot vinnének tovább: merjenek bekapcsolódni, ötletet felvetni és aktívan alakítani a rájuk váró feladatokat. Az ilyen típusú „beavatkozások” elengedhetetlenek a modern, innovatív és gyakorlatorientált felsőoktatásban!” 

Az első lépés: meghallgatni, kérdezni, új nézőpontokat megismerni 

A VIK első szakaszában, az 1–2. félév során legalább egy Innováció badge-dzsel jelölt eseményen kell részt venni. Ilyen lehet például egy megjelölt vendégelőadás vagy Corporate Talk. A jelölésre érdemes figyelni: ez mutatja meg, mely programok kapcsolódnak a követelmény teljesítéséhez. 

Egy vállalati előadás értékét gyakran a konkrét történetek adják. Milyen szempontok alapján születik egy döntés? Mi történik, ha egy ígéretes elképzelés a gyakorlatban nehézségekbe ütközik? Hogyan lehet alkalmazkodni egy váratlan helyzethez? Az ilyen kérdések segítenek közelebb kerülni ahhoz, hogyan működik egy szervezet a mindennapokban. 

Hallgatóként ezek az alkalmak arra is lehetőséget adhatnak, hogy az ember a saját kérdéseit megfogalmazza. Nem szükséges kész karriertervvel érkezni: egy érdekes gondolat vagy egy korábban ismeretlen nézőpont már önmagában jó kiindulópont lehet. 

A következő lépés: kipróbálni, hogyan gondolkodunk együtt 

A 3–6. félévben a Simonyi Hackathon vagy a Simonyi International Hackathon kurzus teljesítésével folytatódik a VIK. Ekkor a hangsúly a gyakorlati részvételre és a közös munkára kerül. 

Amikor egy feladaton másokkal együtt dolgozunk, hamar kiderül, hogy ugyanazt a problémát többféleképpen is lehet látni. Az ötleteket meg kell fogalmazni, össze kell vetni egymással, és közösen kell eldönteni, melyik irányt érdemes tovább vinni. Ehhez figyelemre, érvelésre és együttműködésre is szükség van. 

Egy ilyen helyzet önismereti tapasztalatot is adhat. Kinek az ötletelés megy könnyen? Ki tesz fel olyan kérdést, amely előre lendíti a munkát? Ki tud rendet teremteni a felmerülő javaslatok között? A gyakorlati részvétel lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók különböző szerepekben próbálják ki magukat, és jobban megismerjék a saját erősségeiket. 

Érdemes időben helyet csinálni neki 

A VIK teljesítését célszerű már a félév tervezésekor észben tartani. Az első évben az Innováció badge-dzsel jelölt programokat érdemes figyelni, a későbbi félévekben pedig időben tájékozódni a Hackathon villámkurzusok felvételéről. Így könnyebb olyan alkalmat választani, amely az órarendhez és a személyes érdeklődéshez is illeszkedik. 

A VIK keretet ad ahhoz, hogy a hallgatók az egyetemi évek alatt tudatosan gyűjtsenek ilyen tapasztalatokat. Egy előadáson elhangzó gondolat vagy egy közös munka során felmerülő kérdés később is velük maradhat, és új irányt adhat annak, hogyan tekintenek a saját tanulmányaikra és szakmai lehetőségeikre. 

A blogsorozat következő részeiben közelebbről is bemutatjuk a VIK-hez kapcsolódó programokat és a részvételben rejlő lehetőségeket.