2025. évi publikációs nívódíj

Összefoglaló

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magas regionális gazdasági teljesítményhez elengedhetetlen-e a kiegyensúlyozott, szűk keresztmetszetektől mentes vállalkozói ökoszisztéma. A vállalkozói ökoszisztéma egymással kölcsönhatásban álló szereplők, intézmények és erőforrások rendszere, amely támogatja a produktív vállalkozói tevékenységet. A hagyományos megközelítés szerint az ökoszisztéma akkor működik kiemelkedően jól, ha valamennyi fontos eleme megfelelő szinten teljesít. A kutatás ennek a feltételezésnek az érvényességét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy valóban csak kiegyensúlyozott ökoszisztémák vezethetnek-e magas gazdasági teljesítményhez, vagy egyes ökoszisztéma-elemek képesek-e ellensúlyozni más elemek hiányosságait.

Az elemzés 24 európai ország 125 NUTS1/NUTS2 régiójára terjed ki. A vállalkozói ökoszisztéma jellemzéséhez a Regional Entrepreneurship and Development Index (REDI) elemeit használják a szerzők, amely vállalkozói és intézményi tényezőket is számításba vesz. A gazdasági teljesítményt a 2014–2016 közötti, egy foglalkoztatottra jutó regionális bruttó hozzáadott érték (GVA) alapján mérik. Az elemzéshez fuzzy-set kvalitatív összehasonlító elemzést (fsQCA) alkalmaznak, amely lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy az ökoszisztéma különböző elemei milyen kombinációkban járnak együtt magas gazdasági teljesítménnyel.

A legfontosabb eredmény, hogy a kiegyensúlyozott ökoszisztéma nem az egyetlen út a magas gazdasági teljesítményhez: bizonyos esetekben az erős ökoszisztéma-elemek képesek kompenzálni más tényezők gyengeségét vagy hiányát. Európa egészét tekintve az innováció, a verseny és a lehetőségvezérelt vállalkozásindítás különösen fontos, ugyanakkor nincs olyan ökoszisztéma elem, amely minden esetben nélkülözhetetlen lenne. Jelentősek a makroregionális különbségek is. Az északnyugat-európai régiókban kiegyensúlyozatlan konfigurációk mellett is elérhető magas gazdasági teljesítmény. A mediterrán térséghez sorolt régiókban a sikeres konfigurációk jellemzően kiegyensúlyozottak, míg Közép- és Kelet-Európa régióiban mindkét típus működhet; például a finanszírozás és a magas növekedés gyengeségét az innováció és a globalizáció ellensúlyozhatja.

A kutatás legfontosabb szakpolitikai üzenete, hogy nincs univerzális recept a sikeres vállalkozói ökoszisztémára. A régióknak nem feltétlenül egy olyan ideális modellt kell lemásolniuk, mint a Szilícium-völgy, hanem saját erősségeikre és intézményi adottságaikra érdemes építeniük. A vállalkozásfejlesztési politikákat ezért régióspecifikusan, a helyi gyengeségek és az azokat kompenzáló erősségek figyelembevételével célszerű kialakítani.