Generációk és vezetés
Generációs szakadék – mit tehetünk azért, hogy vezetőként optimális teljesítményt érjünk el, bármilyen generációhoz tartozzunk is? Besnyi Erika generációs szakértővel, coachcsal, a PTE KTK óraadójával Harka Éva beszélgetett a Vezetőfejesztés a 21. században kötet kapcsán létrejött podcast-sorozat részeként.
„Magyarországon a klasszikus boomerek az ún. Ratkó-gyerekek, az 1946–64. között születettek tartoznak ide. Ők lassan már mind nyugdíjasok. Ez a generáció hiánygazdaságban szocializálódott, emiatt kreatívak, erős a problémamegoldó képességük, és maximalisták. Az X-esek 1965–1980. között születtek, jelenleg a munkavállalók többsége ide tartozik. Az X-esek perpetuum mobilék, sosem állnak le. Talán emiatt okozott olyan nagy döbbenetet, amikor az Y-osokról (akik jelenleg 44 év körüliek) kiderült: nem hajlandók az életüket a munkához optimalizálni. Ők az ún. kettészakadt generáció: fiatalabb képviselőik Z-s, idősebb tagjaik X-es jegyeket hordoznak. A Z-generáció tagjai a magyar számítás szerint 1996 után születettek, legidősebbjeik 29 évesek”
– ad rövid áttekintést a generációkról Besnyi Erika, majd hozzáteszi:
„Azt tudni kell, hogy minden lokáció, minden kultúra más. Nem kizárólag a biológiai kor számít, hanem a társadalmi narratíva is, hogy az illető hova születik, milyen történelmi háttérrel, mi a megélése.”
A transzparencia, a partnerség, az őszinteség, a visszajelzés, a tolerancia kiemelten fontos a Z-generáció számára, a munkáltatókat illetően pedig az etikus vezetés és a társadalmi felelősségvállalás vonzza őket.
„Fészket kell nekik építeni, ahol jól érzik magukat – ha ez nem sikerül, odébbállnak. Az idősebb generáció pedig azért sérül a jelenlétüktől, mert tükröt tartanak nekünk. Amikor egy Z-snek nem tetszik valami, és ennek hangot ad, akkor belül mi is rezonálunk a problémára, lehet, hogy egyet is értünk vele, de hogy mi ezt soha nem mertük volna így megmondani”
– húzza alá Besnyi Erika, de a túlzott tipizálásra utalva hozzáteszi:
„Akárhányszor generációs tréninget tartok, mindig az elején elmondom, hogy egyet vegyünk figyelembe, hogy egy kultúrán belül élők 80%-kal jobban eltérnek egymástól, mint a kultúrák egymástól. Például a Z-generáció 27%-a sportol, és emiatt ez a kör sokkal inkább bele tud simulni egy X-es munkakultúrába.”
A szakember szerint a generációk közti asszertív kommunikáció jelenthet megoldást.
„Előszöris tanítsunk meg minden generációt kommunikálni, tudjanak értő módon figyelni, legyenek képesek a partneri kommunikációra, mert e mentén az elsőre eltérőnek tűnő generációs igényeket harmonizálni lehet. Minden cégnek ajánlanám azt, hogy legyen mood menedzsere, akinek a generációs különbségek kiegyensúlyozása a feladata. A szinergia megteremtése a kulcs, a különböző generációkat egy platformra, eseményekre kell hozni, ahol tudnak találkozni, megélni egymást, beszélgetni egymással, tudást megosztani.”
A szakember fontosnak tartja az ún. stagility fogalmát.
„Ez azt fedi, hogy egyszerre vagyunk stabilak és rugalmasak, vagyis szükség van a régi, bevált módszerekre, de teret kell adni az újnak is. Ezt a mesterséges intelligencia térnyerése miatt is kulcsfontosságúnak tartom”
– hangsúlyozza Besnyi Erika.
További részletek a podcastben: