Futó projektek

A hazai vállalatok szerepe a nemzet újraiparosításában


 

Kutatásvezető: Prof. Dr. Vörös József

 

 

 

Az előző, ’A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában’ című kutatási projekt sikeres zárását követően ez a kutatás ennek folytatását tűzte ki célul. Az újraiparosodás egy aktuális téma, és a korábbi projekt végére sikerült megdupláznunk a kiemelkedő (Q1-es) publikációk számát szakmai folyóiratokban. Fiatal kollégák posztgraduális kurzusokon vettek részt vezető intézményekben, mint a Harvard Business School, MIT Sloan Management School, London School of Economics, valamint a HBD-sel kötött szerződés alapján a hallgatóink számára a legjobb oktatási segédanyagokat tudjuk biztosítani több évig. Ezek alapján logikusnak látszik a kutatást ezekre a pillérekre helyezni: kollégáink bekapcsolódása vezető egyetemek kurzusaira, igényes tananyagok használatának kiterjesztése és a kutatási aktivitások fenntartása, kiterjesztése.

Ugyanakkor a pandémia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése és a környezeti változások által felgyorsított átalakulások erősebb vonalat húznak a kutatás előző fázisához képest, mivel ezekre a változásokra a kutatási pályáknak reflektálniuk kell. Ezek a kutatási pályák az alábbiak:

  • A pandémia növeli, vagy csökkenti az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedésben?
  • Elsődleges információ előállítása kérdőíves felmérések és kísérletek segítségével arról, hogy a személyiségjegyek valamint a döntési és gondolkodási stílus hogyan befolyásolja a hatékony vállalkozói tevékenységet, bizonytalansággal terhelt dinamikus gazdasági környezetben.
  • Miként hoznak laikusok és szakértők fogyasztói és pénzügyi döntéseket, milyen információ-keresési folyamatokat alkalmaznak, és milyen információs jelzéseket vesznek figyelembe. Ennek bázisán formális információ-keresési és döntési stratégiák leírása, amelyek jó fogyasztási és pénzügyi döntésekhez vezetnek az új digitális környezetben.
  • A tiszta termelési technológiákra, ESG (környezeti, társadalmi és kormányzási) és körkörös gazdasági kérdésekre fókuszáló kutatás azt vizsgálja, hogy ezek az új megfontolások hogyan befolyásolják a termelési tevékenységek értékét, a vállalatok pénzügyi teljesítményét és a pénzügyi piacok értékelését. 

 

A magyar kisvállalatok versenyképességének vizsgálata


 

Kutatásvezető: Prof. Dr. Szerb László

 

 

 

Szám szerint cégek döntő részét ugyan a kisvállalatok adják, tudásunk azonban erről a heterogén cégcsoportról korlátozott. Annak érdekében, hogy ezt a kutatási hiányosságot pótoljuk, kifejlesztettünk egy egyedi kérdőívet amely alapján a kisvállalatok versenyképességét tudjuk mérni. Eddig 1200 magyar és mintegy 700 külföldi cégről gyűjtöttünk adatokat. 2021-ben és 2023-ben tovább szeretnénk folytatni ezt az adatgyűjtést. Az általunk készített kisvállalati versenyképességi index tíz pillérből tevődik össze - hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás, a marketing, az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia, - amelyek a kisvállalati működés 10 jellemzőjét reprezentálják. Ezen projekt keretén belül a versenyképesség öt fontos aspektusát szeretnénk vizsgálni. Az egyes pillérek összetételét vizsgálva hasznos tanácsokat tudunk nyújtani a kisvállalati működés érintettjeinek, hogy milyen módon növeljék cégük versenyképességét. A kisvállalati környezetről gyűjtött adatok révén a helyi politikusok, gazdaságfejlesztők is azonosítani tudják az intézményi, szabályozási környezet gyenge pontjait. Tervünk az is, hogy rávilágítsunk a versenyképesség és a pénzügyi teljesítmény sokszor ellentmondásos kapcsolatára is. Közismert, hogy a kisvállalatok exportteljesítménye elmarad a nagyoktól, így tervezzük a kkv nemzetköziesedés kulcsfontosságú tényezőit azonosítani. Végül szeretnénk olyan összetett teljesítménymutatót kifejleszteni amely figyelembe veszi a családi vállalkozások specialitásait is, így azok összehasonlíthatók lesznek más típusú cégekkel.

 

Reziliens rendszerekkel a klímaváltozás ellen


 

Kutatásvezető: Dr. Kiss Tibor

 

 

 

A kutatás fő kérdése, hogy melyek a korunk legfejlettebb fenntartható rendszereinek tartott termelési rendszerek főbb jellemzői? A kutatás példákat mutat be olyan reziliens kistérségi gazdasági rendszerekre, amelyek megfelelnek a kék és a körkörös gazdaság követelményeinek.

  • •    Gombatermesztés Belgrádban (Szerbia): Ökológiai innovatív termelési modell a gombatermesztéshez.
  • •    Energiatermelés El Hierro-ban (Spanyolország): El Hierro a világ etalonszigete lehet az energia-önellátás és az autonóm rendszerek megvalósításában.
    •    DYCLE (Diaper Cycle, Berlin) – termelési ciklus egy teljesen újrahasznosítható pelenka körül: fekete földdé alakítják, amit gyümölcsfák termesztésére használnak, a gyümölcsökből pedig bébiételek, gyümölcslevek lesznek.
    •    N17 Brewery (Galway, Írország) – a kék gazdaság elvei szerint működő sörgyár. Ez a gyár nyolcnál több terméket állít elő, köztük gombát, kutyakekszet, halat.

Ezeket az eseteket teljes egészében a következő kimenetekkel dolgozzuk fel:

  • Rendszerdinamikai modell, amely bemutatja az eset általános keretrendszerét;
  • A Fitness of Evaluation mutató kiszámítása (a rendszer rezilienciájához);
  • A népszerű Business Generator Canvas kékgazdaság-változata, minden esetre.
  • Részletes magyar nyelvű dokumentáció további felhasználás céljából.

Ezen kívül 112 kék üzleti esetet és klaszter-leírást publikálunk magyar nyelven. A kutatással kapcsolatos további részletek elérhetőek a theblueeconomy.hu weboldalon.

 

Hidrogénalapú, reziliens város-régiós gazdaságfejlesztési protokoll és IoT monitoring rendszer fejlesztési projekt


 

Kutatásvezető: Dr. Bedő Zsolt

 

 

 

Az egyre sokasodó, s gyakrabban felmerülő globális sokkhatások folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a gazdaság szereplőit, legyen szó magánszemélyről, vállalatról vagy településről. Mára a reziliencia, mint képesség felértékelődött, hiszen ez a tulajdonság szavatolja, hogy az adott gazdasági egység ellenálló tud-e lenni egy energetikái, erőforráshoz, nyersanyaghoz vagy bármely input tényezőhöz kapcsolódó sokkhatással szemben. Számos olyan új megoldás, technológia jelenik meg, amik erre a problémára szeretnének megoldást hozni, ámde egy új technológia gyors bevezetése nem feltétlenül hozza el a várt változást, ha annak gazdasági-társadalmi szervesülése nem megfelelő. Így van ez a manapság sokat emlegetett hidrogéntechnológiával is. Amennyiben a hidrogéntechnológiát választó vállalat vagy település nem illeszti az igen költséges műszaki megoldást a meglévő értékláncokba, termelési folyamatokba, akkor annak társadalmi, gazdasági haszna csupán csak szub-optimumot képes elérni.

A PTE KTK-n folyó kutatások ezt a nagyon kurrens problémát hivatottak áthidalni egy olyan protokoll megalkotásával, aminek segítségével ajánlásokat tudunk megfogalmazni város-régiós vagy akár vállalati szinten a „hidrogénalapú” működés felé történő elmozdulás kapcsán. Ennek része a „körforgásos” gondolkodásmód is, amennyiben az az adott helyzetben releváns.

Az ajánlások megfogalmazásán túl a kutatás eredményezni fog egy olyan IoT keretrendszert is, amit a hidrogénalapú működést választó egység az ún. reziliencia monitorozásra is fel tud a későbbiekben használni, így folyamatosan mérni tudja a műszaki és gazdasági beavatkozások eredményességét, s ezzel bizonyítani tudja potenciális finanszírozóknak, ellenőrző hatóságoknak a gazdasági egység ESG (Environmental, Social, Governance) fejlettségét, ami nagyon szoros összefüggést mutat az eredeti céllal, azaz a reziliens működéssel.

 

Kockázatok, hatékonyság és fejlődés a globális és nemzeti termelési hálózatokban


 

Kutatásvezető: Dr. Sebestyén Tamás

 

 

 

A közgazdasági kutatások mind gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a globális gazdaság komplex rendszerként elemzendő, melyben a rendszer elemei közötti (hálózati) kapcsolatok mintázata fontos meghatározója a rendszer teljesítményének (kibocsátás, hatékonyság, sérülékenység, reziliencia). Az utóbbi évtized globális fejleményei (lassuló globalizáció, erősödő protekcionizmus, lokálisabban szervezett termelési hálózatok) felvetik annak a kérdését, hogy ezek a változások a globális termelési hálózatok szerkezetében hogyan befolyásolják az egyes ágazatok és nemzetgazdaságok e hálózatban betöltött pozíciójából és a hálózat szerkezetéből fakadó elérhető előnyöket és felmerülő kockázatokat. E kutatás fő célja, hogy jobban megértsük a globális termelési hálózatok szerkezeti tulajdonságait a tekintetben, hogy milyen hatékonysági előnyök realizálhatóak munkamegosztás erősödése és a hálózati kapcsolatok sűrűsödése révén, hogy milyen mértékű (szisztematikus) kockázatok erednek a hálózatok szerkezete révén a sokk-terjedés adott mintázataiból, valamint, hogy melyek azok a korlátok és lehetőségek, melyeket a termelési hálózat szerkezete határoz meg a magasabb hozzáadott érték felé történő elmozdulás tekintetében. Ezeket a célokat egy olyan mérési eszköz fejlesztésével tervezzük megvalósítani, amely pozícionális, szerkezeti indikátorok valamint fertőzési, szinkronizációs modellek integrálásával teszi lehetővé a kockázatok és előnyök mérését. Ezt az eszközt használjuk a fenti kérdések megválaszolására. A kutatócsoport tevékenysége és a projekt eredményei az EconNet csoport oldalán követhető.

 

Az okos desztinációk és az okos turizmus kialakításának esélyei és lehetőségei Magyarországon különös tekintettel a pandémia utáni időszak kihívásaira („OTKA” K_22 pályázat NKFI N 142571 azonosítójú 4 éves kutatás)


 

Kutatásvezető: Dr. Csapó János

 

 

 

Az okos turizmus (smart tourism) korunk turizmusfejlesztésének egyik legújabb és leginnovatívabb iránya, melynek külföldi – nemzetközi tekintetben is kiemelt turisztikai desztinációkban történő – kialakítása már számos helyen – de ott sem feltétlenül átfogóan – elindult, hazai kialakítása, beágyazottsága azonban még csak említés szintjén érhető tetten. Ennek egyik pillére természetesen a hazai kutatók kezdeti munkái kapcsán detektálható. A másik fő irány pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség által is 2021-ben felismert, adatvezérelt turizmus és egyben ágazatirányítás kiépítésének elkezdése. Ennek keretében 2021 novemberétől a vendéglátóhelyeket és a turisztikai attrakciókat becsatornázták az ún. Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK), melynek köszönhetően Magyarország legátfogóbb, valós idejű big data állománya segíti az ügynökség munkáját és a magyar turizmus fejlesztését. Ennek az adatbázisnak a kutatása is sok új lehetőséget teremt a hazai turisztikai háttérelemzések tekintetében.


Véleményünk szerint mivel az okos turizmus végső célja az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának javítása, a digitalizáció növelése (amelyben hazánk turizmusa komoly lemaradást mutat), a versenyképesség maximalizálása és a fenntarthatóság fokozása a technológiai innovációk és gyakorlatok alkalmazásával, így ezen terület kutatásának fontossága és értéke a turizmus innovatív fejlesztése kapcsán megkérdőjelezhetetlen, és teljes mértékben összhangban áll az EU turizmuspolitikájával is.

A kutatás az okos turizmus kialakításának esélyeit és lehetőségeit kívánja feltárni hazánkban és Magyarország turisztikai desztinációiban, melynek kapcsán kutatásunk fő kérdései:

  • RQ1: Milyen szerepe lehet az okosturizmusnak és az okos desztinációk kialakításának a hazai turizmus újraindítása, újratervezése kapcsán?
  • RQ2: Kialakítható-e és ha igen, hogyan, milyen formában, hazánkban okos turizmus és azon belül okos desztináció?
  • RQ3: Milyen igények és attitűdök mutathatók ki a fogyasztói oldal kapcsán a hazai okosturizmus és általában az okosturizmus tekintetében?

Kutatásunk folyamán az alábbi célkitűzéseket és várható eredményeket határoztuk meg, melyek véleményünk szerint mind elméleti, mind gyakorlati értékkel és újszerű eredményekkel bírnak:

  • Az okos turizmus elméleti alapjainak és nemzetközi és hazai kutatási hátterének feltárása szisztematikus irodalomelemzéssel.
  • Az okos turizmus elméleti és gyakorlati hátterének és alkalmazási lehetőségeinek komplex feltárása, nemzetközi modellek megismerése, jó gyakorlat feltárása és bemutatása, figyelembe véve az EU okos turisztikai település programjának az eredményeit.
  • Módszertani alapok kidolgozása és nyújtása okos turizmus stratégiák kialakítására desztinációs szinten, kiemelten a Magyar Turisztikai Ügynökség által lehatárolt 11 turisztikai térségben.
  • Módszertani és gyakorlati alapok kidolgozása és nyújtása az okos turizmus vállalati, vállalkozói szintű bevezetésére és alkalmazásának elterjesztésére, különösen a hálózatosodás erősítésével.
  • A fogyasztói oldal okos turizmusra vonatkozó attitűdjeinek reprezentatív felmérése.