A hazai vállalatok szerepe a nemzet újraiparosításában
Kutatásvezető: Prof. Dr. Vörös József
Kép forrása: freepik
Az előző, ’A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában’ című kutatási projekt sikeres zárását követően ez a kutatás ennek folytatását tűzte ki célul. Az újraiparosodás egy aktuális téma, és a korábbi projekt végére sikerült megdupláznunk a kiemelkedő (Q1-es) publikációk számát szakmai folyóiratokban. Fiatal kollégák posztgraduális kurzusokon vettek részt vezető intézményekben, mint a Harvard Business School, MIT Sloan Management School, London School of Economics, valamint a HBD-sel kötött szerződés alapján a hallgatóink számára a legjobb oktatási segédanyagokat tudjuk biztosítani több évig. Ezek alapján logikusnak látszik a kutatást ezekre a pillérekre helyezni: kollégáink bekapcsolódása vezető egyetemek kurzusaira, igényes tananyagok használatának kiterjesztése és a kutatási aktivitások fenntartása, kiterjesztése.
Ugyanakkor a pandémia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése és a környezeti változások által felgyorsított átalakulások erősebb vonalat húznak a kutatás előző fázisához képest, mivel ezekre a változásokra a kutatási pályáknak reflektálniuk kell. Ezek a kutatási pályák az alábbiak:
- A pandémia növeli, vagy csökkenti az ipari tevékenység szerepét a gazdasági növekedésben?
- Elsődleges információ előállítása kérdőíves felmérések és kísérletek segítségével arról, hogy a személyiségjegyek valamint a döntési és gondolkodási stílus hogyan befolyásolja a hatékony vállalkozói tevékenységet, bizonytalansággal terhelt dinamikus gazdasági környezetben.
- Miként hoznak laikusok és szakértők fogyasztói és pénzügyi döntéseket, milyen információ-keresési folyamatokat alkalmaznak, és milyen információs jelzéseket vesznek figyelembe. Ennek bázisán formális információ-keresési és döntési stratégiák leírása, amelyek jó fogyasztási és pénzügyi döntésekhez vezetnek az új digitális környezetben.
- A tiszta termelési technológiákra, ESG (környezeti, társadalmi és kormányzási) és körkörös gazdasági kérdésekre fókuszáló kutatás azt vizsgálja, hogy ezek az új megfontolások hogyan befolyásolják a termelési tevékenységek értékét, a vállalatok pénzügyi teljesítményét és a pénzügyi piacok értékelését.
A magyar kisvállalatok versenyképességének vizsgálata
Kutatásvezető: Prof. Dr. Szerb László
Kép forrása: saját szerkesztés
Szám szerint cégek döntő részét ugyan a kisvállalatok adják, tudásunk azonban erről a heterogén cégcsoportról korlátozott. Annak érdekében, hogy ezt a kutatási hiányosságot pótoljuk, kifejlesztettünk egy egyedi kérdőívet amely alapján a kisvállalatok versenyképességét tudjuk mérni. Eddig 1200 magyar és mintegy 700 külföldi cégről gyűjtöttünk adatokat. 2021-ben és 2023-ben tovább szeretnénk folytatni ezt az adatgyűjtést. Az általunk készített kisvállalati versenyképességi index tíz pillérből tevődik össze - hazai piac, az együttműködés, a nemzetköziesedés, a humán tőke, a kínált termék/szolgáltatás, a marketing, az online jelenlét az adminisztratív rutinok, és a stratégia, - amelyek a kisvállalati működés 10 jellemzőjét reprezentálják. Ezen projekt keretén belül a versenyképesség öt fontos aspektusát szeretnénk vizsgálni. Az egyes pillérek összetételét vizsgálva hasznos tanácsokat tudunk nyújtani a kisvállalati működés érintettjeinek, hogy milyen módon növeljék cégük versenyképességét. A kisvállalati környezetről gyűjtött adatok révén a helyi politikusok, gazdaságfejlesztők is azonosítani tudják az intézményi, szabályozási környezet gyenge pontjait. Tervünk az is, hogy rávilágítsunk a versenyképesség és a pénzügyi teljesítmény sokszor ellentmondásos kapcsolatára is. Közismert, hogy a kisvállalatok exportteljesítménye elmarad a nagyoktól, így tervezzük a kkv nemzetköziesedés kulcsfontosságú tényezőit azonosítani. Végül szeretnénk olyan összetett teljesítménymutatót kifejleszteni amely figyelembe veszi a családi vállalkozások specialitásait is, így azok összehasonlíthatók lesznek más típusú cégekkel.
Reziliens rendszerekkel a klímaváltozás ellen
Kutatásvezető: Dr. Kiss Tibor
Kép forrása: kekgazdasag.hu, 2022
A kutatás fő kérdése, hogy melyek a korunk legfejlettebb fenntartható rendszereinek tartott termelési rendszerek főbb jellemzői? A kutatás példákat mutat be olyan reziliens kistérségi gazdasági rendszerekre, amelyek megfelelnek a kék és a körkörös gazdaság követelményeinek.
- • Gombatermesztés Belgrádban (Szerbia): Ökológiai innovatív termelési modell a gombatermesztéshez.
- • Energiatermelés El Hierro-ban (Spanyolország): El Hierro a világ etalonszigete lehet az energia-önellátás és az autonóm rendszerek megvalósításában.
• DYCLE (Diaper Cycle, Berlin) – termelési ciklus egy teljesen újrahasznosítható pelenka körül: fekete földdé alakítják, amit gyümölcsfák termesztésére használnak, a gyümölcsökből pedig bébiételek, gyümölcslevek lesznek.
• N17 Brewery (Galway, Írország) – a kék gazdaság elvei szerint működő sörgyár. Ez a gyár nyolcnál több terméket állít elő, köztük gombát, kutyakekszet, halat.
Ezeket az eseteket teljes egészében a következő kimenetekkel dolgozzuk fel:
- Rendszerdinamikai modell, amely bemutatja az eset általános keretrendszerét;
- A Fitness of Evaluation mutató kiszámítása (a rendszer rezilienciájához);
- A népszerű Business Generator Canvas kékgazdaság-változata, minden esetre.
- Részletes magyar nyelvű dokumentáció további felhasználás céljából.
Ezen kívül 112 kék üzleti esetet és klaszter-leírást publikálunk magyar nyelven. A kutatással kapcsolatos további részletek elérhetőek a theblueeconomy.hu weboldalon.
Hidrogénalapú, reziliens város-régiós gazdaságfejlesztési protokoll és IoT monitoring rendszer fejlesztési projekt
Kutatásvezető: Dr. Bedő Zsolt
Kép forrása: freepik
Az egyre sokasodó, s gyakrabban felmerülő globális sokkhatások folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a gazdaság szereplőit, legyen szó magánszemélyről, vállalatról vagy településről. Mára a reziliencia, mint képesség felértékelődött, hiszen ez a tulajdonság szavatolja, hogy az adott gazdasági egység ellenálló tud-e lenni egy energetikái, erőforráshoz, nyersanyaghoz vagy bármely input tényezőhöz kapcsolódó sokkhatással szemben. Számos olyan új megoldás, technológia jelenik meg, amik erre a problémára szeretnének megoldást hozni, ámde egy új technológia gyors bevezetése nem feltétlenül hozza el a várt változást, ha annak gazdasági-társadalmi szervesülése nem megfelelő. Így van ez a manapság sokat emlegetett hidrogéntechnológiával is. Amennyiben a hidrogéntechnológiát választó vállalat vagy település nem illeszti az igen költséges műszaki megoldást a meglévő értékláncokba, termelési folyamatokba, akkor annak társadalmi, gazdasági haszna csupán csak szub-optimumot képes elérni.
A PTE KTK-n folyó kutatások ezt a nagyon kurrens problémát hivatottak áthidalni egy olyan protokoll megalkotásával, aminek segítségével ajánlásokat tudunk megfogalmazni város-régiós vagy akár vállalati szinten a „hidrogénalapú” működés felé történő elmozdulás kapcsán. Ennek része a „körforgásos” gondolkodásmód is, amennyiben az az adott helyzetben releváns.
Az ajánlások megfogalmazásán túl a kutatás eredményezni fog egy olyan IoT keretrendszert is, amit a hidrogénalapú működést választó egység az ún. reziliencia monitorozásra is fel tud a későbbiekben használni, így folyamatosan mérni tudja a műszaki és gazdasági beavatkozások eredményességét, s ezzel bizonyítani tudja potenciális finanszírozóknak, ellenőrző hatóságoknak a gazdasági egység ESG (Environmental, Social, Governance) fejlettségét, ami nagyon szoros összefüggést mutat az eredeti céllal, azaz a reziliens működéssel.
Kockázatok, hatékonyság és fejlődés a globális és nemzeti termelési hálózatokban
Kutatásvezető: Dr. Sebestyén Tamás
Kép forrása: saját szerkesztés
A közgazdasági kutatások mind gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a globális gazdaság komplex rendszerként elemzendő, melyben a rendszer elemei közötti (hálózati) kapcsolatok mintázata fontos meghatározója a rendszer teljesítményének (kibocsátás, hatékonyság, sérülékenység, reziliencia). Az utóbbi évtized globális fejleményei (lassuló globalizáció, erősödő protekcionizmus, lokálisabban szervezett termelési hálózatok) felvetik annak a kérdését, hogy ezek a változások a globális termelési hálózatok szerkezetében hogyan befolyásolják az egyes ágazatok és nemzetgazdaságok e hálózatban betöltött pozíciójából és a hálózat szerkezetéből fakadó elérhető előnyöket és felmerülő kockázatokat. E kutatás fő célja, hogy jobban megértsük a globális termelési hálózatok szerkezeti tulajdonságait a tekintetben, hogy milyen hatékonysági előnyök realizálhatóak munkamegosztás erősödése és a hálózati kapcsolatok sűrűsödése révén, hogy milyen mértékű (szisztematikus) kockázatok erednek a hálózatok szerkezete révén a sokk-terjedés adott mintázataiból, valamint, hogy melyek azok a korlátok és lehetőségek, melyeket a termelési hálózat szerkezete határoz meg a magasabb hozzáadott érték felé történő elmozdulás tekintetében. Ezeket a célokat egy olyan mérési eszköz fejlesztésével tervezzük megvalósítani, amely pozícionális, szerkezeti indikátorok valamint fertőzési, szinkronizációs modellek integrálásával teszi lehetővé a kockázatok és előnyök mérését. Ezt az eszközt használjuk a fenti kérdések megválaszolására. A kutatócsoport tevékenysége és a projekt eredményei az EconNet csoport oldalán követhető.
A motivált érvelés és az effektuációs vállalkozói gondolkodásmód szerepe a vállalkozói viselkedésben és innovációban („OTKA” K_23 pályázat 147233 azonosítójú 4 éves kutatás)
Kutatásvezető: Prof. Dr. Vörös Zsófia
Kép forrása: freepik
A vállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak az inkluzív gazdasági növekedéshez, a társadalmi, technológiai és gazdasági innovációhoz. Ennek ellenére keveset tudunk arról, hogy bizonytalan környezetben hogyan születnek vállalkozói döntések, és milyen mechanizmusokon keresztül vezetnek bizonyos vállalkozói döntések sikerhez és innovációhoz. A javasolt projekttel ennek a témakörnek a kutatásához tervezünk hozzájárulni.
A vállalkozói viselkedést sokan bizonytalan és dinamikus környezetben hozott, szubjektív értékítéleteken alapuló döntések eredményének tekintik. A vállalkozói életút tehát olyan környezetben bontakozik ki, ahol a döntés pillanatában sokszor nem lehet felmérni minden lehetséges cselekvési alternatíva hasznosságát, és így a neoklasszikus értelemben vett racionális döntéshozatali logikán alapuló haszonmaximalizálás nem kivitelezhető.
A projekt első kutatási szakaszán belül ezért a vállalkozói effektuációt az általános döntéshozatali elméletek mentén szeretnénk operacionalizálni, és összekapcsolni a vállalkozói innovációval és sikerrel. A vállalkozói effektuáció logikája a haszonmaximalizáló döntések ok-okozati viszonyait megfordítva, a vállalkozó kezében a döntés pillanatában rendelkezésre álló eszközöket veszi alapul, és azokat a döntéshozók aspirációs szintjének megfelelően új, elfogadható célok elérése érdekében hasznosítja.
Néhány friss tanulmány szerint azonban számos vállalkozói döntés, olyan magas szintű bizonytalanság mellett születik, amely esetében a környezeti információs jelek egyáltalán nem nyújtanak támpontot a lehetséges magatartások kimenetelének értékelésére vonatkozóan a döntés pillanatában. A piacra lépést vagy a radikális innovációt eredményező döntések meghozatalakor például a vállalkozóknak nincsenek arra vonatkozó információi és tapasztalatai, hogy milyen helyzeteket eredményezhetnek a döntései. Mivel világos környezeti jelek hiányában a heurisztikák nem jelenthetnek hatékony döntéshozatali mechanizmust, a téma kutatói a motivált gondolkodást javasolták, mint a vállalkozói viselkedést ilyen esetekben lehetővé tevő érvelést. Ezért a projekt második szakaszában olyan kísérleteket tervezünk lefuttatni, amelyek a motivált gondolkodás szerepét vizsgálják a vállalkozói stratégiai döntésekben.
Összegezve tehát, új tudást kívánunk előállítani a vállalkozói döntési logikákról, valamint ezek szerepéről a sikerben és az innovációban.
Az okos desztinációk és az okos turizmus kialakításának esélyei és lehetőségei Magyarországon különös tekintettel a pandémia utáni időszak kihívásaira („OTKA” K_22 pályázat NKFI N 142571 azonosítójú 4 éves kutatás)
Kutatásvezető: Dr. Csapó János
Kép forrása: freepik
Az okos turizmus (smart tourism) korunk turizmusfejlesztésének egyik legújabb és leginnovatívabb iránya, melynek külföldi – nemzetközi tekintetben is kiemelt turisztikai desztinációkban történő – kialakítása már számos helyen – de ott sem feltétlenül átfogóan – elindult, hazai kialakítása, beágyazottsága azonban még csak említés szintjén érhető tetten. Ennek egyik pillére természetesen a hazai kutatók kezdeti munkái kapcsán detektálható. A másik fő irány pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség által is 2021-ben felismert, adatvezérelt turizmus és egyben ágazatirányítás kiépítésének elkezdése. Ennek keretében 2021 novemberétől a vendéglátóhelyeket és a turisztikai attrakciókat becsatornázták az ún. Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK), melynek köszönhetően Magyarország legátfogóbb, valós idejű big data állománya segíti az ügynökség munkáját és a magyar turizmus fejlesztését. Ennek az adatbázisnak a kutatása is sok új lehetőséget teremt a hazai turisztikai háttérelemzések tekintetében.
Véleményünk szerint mivel az okos turizmus végső célja az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának javítása, a digitalizáció növelése (amelyben hazánk turizmusa komoly lemaradást mutat), a versenyképesség maximalizálása és a fenntarthatóság fokozása a technológiai innovációk és gyakorlatok alkalmazásával, így ezen terület kutatásának fontossága és értéke a turizmus innovatív fejlesztése kapcsán megkérdőjelezhetetlen, és teljes mértékben összhangban áll az EU turizmuspolitikájával is.
A kutatás az okos turizmus kialakításának esélyeit és lehetőségeit kívánja feltárni hazánkban és Magyarország turisztikai desztinációiban, melynek kapcsán kutatásunk fő kérdései:
- RQ1: Milyen szerepe lehet az okosturizmusnak és az okos desztinációk kialakításának a hazai turizmus újraindítása, újratervezése kapcsán?
- RQ2: Kialakítható-e és ha igen, hogyan, milyen formában, hazánkban okos turizmus és azon belül okos desztináció?
- RQ3: Milyen igények és attitűdök mutathatók ki a fogyasztói oldal kapcsán a hazai okosturizmus és általában az okosturizmus tekintetében?
Kutatásunk folyamán az alábbi célkitűzéseket és várható eredményeket határoztuk meg, melyek véleményünk szerint mind elméleti, mind gyakorlati értékkel és újszerű eredményekkel bírnak:
- Az okos turizmus elméleti alapjainak és nemzetközi és hazai kutatási hátterének feltárása szisztematikus irodalomelemzéssel.
- Az okos turizmus elméleti és gyakorlati hátterének és alkalmazási lehetőségeinek komplex feltárása, nemzetközi modellek megismerése, jó gyakorlat feltárása és bemutatása, figyelembe véve az EU okos turisztikai település programjának az eredményeit.
- Módszertani alapok kidolgozása és nyújtása okos turizmus stratégiák kialakítására desztinációs szinten, kiemelten a Magyar Turisztikai Ügynökség által lehatárolt 11 turisztikai térségben.
- Módszertani és gyakorlati alapok kidolgozása és nyújtása az okos turizmus vállalati, vállalkozói szintű bevezetésére és alkalmazásának elterjesztésére, különösen a hálózatosodás erősítésével.
- A fogyasztói oldal okos turizmusra vonatkozó attitűdjeinek reprezentatív felmérése.
Az optimalizált vásárlói döntések és a vállalati teljesítmény összefüggésének dinamikus modellje a változó omnichannel környezetben (OTKA 146356, 2024-2026)
Kutatásvezető: Dr. Szűcs Krisztián (PTE), Prof. Dr. Simon Judit (BCE)
Kép forrása: freepik
Az online csatornák jelentősének növekedésével a vállalati és fogyasztói viselkedésben is megjelentek a többcsatornás magatartási formák. Ezek a változások a pandémia hatására még jobban felgyorsultak. A kutatás célja a fogyasztók omnichannel magatartásának vizsgálata.
A feltáró kutatási fázisban a szakirodalmak alapos vizsgálata mellett a hazai helyzet megértése és leírása a pandémiában az elsődleges feladatunk, ez egyben a következő években összehasonlítási alap lesz. Az elmúlt évek során már készítettünk megalapozó kutatásokat, illetve a pályázat utolsó évében is tervezünk egy hasonló utókövető adatfelvételt, amely lehetőséget biztosít az omnichannel magatartás változásának nyomon követésére.
A konceptuális keret véglegesítése után célunk az omnichannel fogyasztói viselkedés részletes megértése, mivel ebben a környezetben is meghatározhatók a tipikus magatartási, vásárlói döntési minták. A vásárlási út egy dinamikusan változó folyamat, melyet a szituációs hatások (pl. vásárolt jószág típusa), egyéni jellemzők (pl. demográfiai) és célok befolyásolnak. A vásárlási út során megvalósuló fogyasztói döntések optimalizálása, annak megértése jelenti kutatásunk második pillérét.
Kutatásunk utolsó, talán legfontosabb célja, hogy validáljunk egy olyan mérési skálát, mely az omnichannel magatartás folyamatát képes mérni. Ez nemzetközi szinten is hiánypótló eredmény. A skála megalkotása hosszú, iteratív folyamat. Korábbi eredményeink egy része is ezt a célt támogatja. A skála felhasználásával mérhetővé válik az omnichannel magatartás hatása a vállalati teljesítményre.
Kutatócsoport: Dr. Kemény Ildikó (BCE), Dr. Berezvai Zombor (BCE), Dr. Nagy Ákos (PTE)