Kompetencia és annak fejlesztése

A Vezetőfejlesztés a 21. században című kötet egyik fejezete a kompetenciákról szól, e kapcsán Mezei Alidával,  a PTE Kancellária Humánpolitikai Igazgatóság HR fejlesztési osztályvezetőjével és dr. Balogh Gáborral, a PTE KTK  KarrierPontjának szakmai vezetőjével Harka Éva beszélgetett.

„Tágabb értelemben a kompetencia magába foglal mindenféle készséget, motivációt, személyiségvonást, tudáselemeket. A munka világára vetítve alkalmazható tudást jelent, és a vezetőknek nyilván vannak sajátos kompetenciaelvárásaik is. Léteznek univerzális vezetői kompetenciák is, de azért vannak iparák függők. Az univerzálisak között lehet említeni például a stratégiai gondolkodást, a kommunikációs készségeket, a döntéshozatali képességet, konfliktuskezelést és a csapatépítést. Ezek minden szervezetben jól jönnek, de nyilván más az elvárás az IT szektorban mint például az egészségügyben”

– mondta dr. Balogh Gábor.

A reziliencia fontossága kapcsán Mezei Alida hangsúlyozta:

„A folyamatos változás elengedhetetlenné teszi a reziliens működést. Ez nem passzív alkalmazkodást jelent, hanem rugalmasságot, azt, hogy megtanulunk a megváltozott környezettel, helyzetekkel, szituációkkal élni és kihasználni azt, hogy ezeket az előnyünkre fordíthatjuk. Például az AI tekintetében is első lépésként el kell fogadnunk a tényt, hogy jelen van, majd élnünk kell vele, tudást szereznünk, tanulnunk kell arról, hogyan lehet ezt jól alkalmazni. Mi az, amit még mindig mi, emberek tudunk? Mennyire van szükség problémamegoldásra, konstruktív gondolkodásra, etikára?”

Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy a megfelelő önismeret a jó vezetés alapja.

„Az önreflexiós képesség is fontos, de ez sem elégséges, mert mindenképpen kell visszajelzéseket gyűjteni, nyitottnak lenni és fogadni azokat, még ha nem feltétlenül mindig is tetszenek a visszajelzések, de abban megtalálni azt a magot, amin lehet, hogy érdemes dolgozni” 

– húzta alá dr. Balogh Gábor, aki önismereti kurzusokat is tart. A tréningek, coachingok is fontos eszközök. 

„A résztvevő motiváltsága sem mindegy, hogy ő mennyire akar például egy tréningből valamit elvinni, és fontos az is, hogy a szervezetben milyen támogatás övezi, milyen kipróbálási lehetőségek vannak. Önmagában egy tréningtől nem fog minden megváltozni. Viszont van egy olyan módszertan is, amit action learning-nek hívnak, mely éppen az alkalmazhatóságot hivatott növelni”

 – jegyezte meg dr. Balogh Gábor.

„Egy szervezeten belül hasonló problémákkal szembesülő vezetőknek nagyon sokat segít, ha megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül. Egy vezető esetében még mindig ott van az a teher, hogy ő az első számú, a példamutató, aki felelősséget visz a hátán. Nagyon nehéz ezt a szerepkört úgy egyeztetni, hogy közben ő maga is fel tudja vállalni a sebezhetőségét úgy, dhogy mindez nem gyengíti a szerepkörét, hanem erősíti”

– mondta el Mezei Alida.

További részletek