Mi a kiégés és mit tehetünk ellene?

A kiégés, avagy burnout kérdésköréről beszélgetett Bukta Tünde szakpszichológussal, a Vezetőfejlesztés a 21. században című kötet szerzővel Harka Éva. A szakértő megvilágította a jelenség rendszerbeli és egyéni aspektusait, a stádiumoktól egészen a megelőzésig.

„Nincs olyan, hogy egyéni kiégés”

- hangsúlyozta Bukta Tünde, mivel mindenki rendszer szintű hatásmechanizmusok alapján indul el ezen a folyamaton. Ahogy arról Byung-Chul Han filozófus A kiégés társadalma című könyvében is olvasható, a burnout társadalmi problémává vált, ahol leginkább a túlteljesítési kényszer okozza a nyomást, és az, hogy a végtelen lehetőségek közül nehéz választani.
A szakirodalmat idézve a Bukta Tünde elmondta: öt stádiumot határoznak meg a kiégés folyamatában: az idealizmust, a stagnálást, a krónikus frusztráció és testi tünetek, a belső üresség, majd a teljes összeomlás. 
A szakrétő szerint a legtöbben a fájdalmak, alvászavarok megjelenésekor eszmélnek rá először, hogy problémáik vannak. Bukta Tünde úgy fogalmazott, hogy ez olyasmi érzés,

„mintha mindig lenne egy kavics a cipőnkben”.

Egyéni szinten a stresszkezelés módozatai , az élettörténet és a megküzdési képesség repertoárja számít. A szakértő kiemeli:

„Azok veszélyeztetettebbek, akiknek feltételes az önbecsülésük”.

Ezek az egyének mások elismerése által lesznek értékesek, ami ingadozó önértékelést eredményez.
A megelőzés és a gyógyulás kulcsa a belső stabilitás visszanyerése. Nem szabad letagadni a problémát és segítséget kell kérni. Vissza kell tölteni az erőtartalékokat. Szükséges lehet a mozgás, a táplálkozás és az egyéni célok újradefiniálása. Az is hasznos, ha tudjuk, mik a legfőbb boldogsághormonjaink, és törekedni kell a helyes arányukra.

„Rendkívül nagy a vezetők felelőssége” 

- húzza alá Bukta Tünde. Egyebek között fontos, hogy hitelesen működtesse a munka-magánélet egyensúlyát, ne a túlórát jutalmazza, hanem a hatékony időgazdálkodást, bátorítsa az önreflexiót és szánjon időt a visszajelzésre és az elismerésre. Ha a vezető ég ki, az szintén rendszer szintű problémára utal.
A kiégés egyfajta „önkizsákmányolási folyamat” , az emberi kapcsolatok elvágásával is jár, ami nehezíti, hogy a környezete segíthesse a kiégéssel küzdő személyt. A kiút a mély emberi kapcsolatok újraépítésében van.

További részletek a podcastben!