Milyen a mérgező vezető és hogyan lehet „megjavítani"?

Vezetőfejlesztés a 21. században címmel hiánypótló kötet jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A Tudományos Mecenatúra pályázat keretében a könyv és a vezetőfejlesztés aktuális témáira hívják fel a figyelmet. A kötet destruktív vezetőkről szóló fejezetének szerzőivel, dr. Venczel-Szakó Tímeával és dr. Sipos Norberttel Harka Éva beszélgetett a jövő vezetői podcast-sorozatban.

„A destruktív vezetés azt jelenti, hogy a vezető viselkedésével és/vagy vezetői stílusával ártalmasan hat a szervezetre is, és a környezetére, akár a munkavállalóira is. Voltaképpen egy gyűjtőfogalom, nagyon sokféle vezetői típus írható ezzel a kifejezéssel. Ez lehet szándékos és nem feltétlenül szándékos viselkedési forma, vagyis elképzelhető, hogy maga a destruktív nincs tudatában annak, hogy az érintettek életét negatívan befolyásolja. Van olyan szerző, aki például csak azokat a viselkedéstípusokat sorolja a destruktív vezetés alá, ami valóban szándékos, tehát ha például egy kezdő vezetőről van szó, aki inkompetens vagy hanyag és emiatt okoz kárt, az e szerint az értelmezés szerint nem számít mérgező vezetőnek” 

- írja körül a fogalmat dr. Venczel-Szakó Tímea, majd hozzáteszi: 

„A destruktív vezetők közép- és hosszútávon a szervezetnek az érdekeivel és céljaival szemben hozzák meg döntéseket, és a legtöbbször mindennapjaikat is az vezérli, hogy a saját sikereik legyenek az előtérben. Egy nárcisztikus vezető például rövidtávon nagyon hatékony tud lenni, főleg, ha közben a felső vezetésnek jó arcát mutatja. Egy tanulmány szerint egy ezer fős cégnél akár három-öt évig is eltarthat, mire valakiről kiderül, hogy destruktívan viselkedik és ez a felső vezetés számára is tudatosul.”

„Arról, hogy mi számít destruktívnak, mindenkinek egy kicsit más az észlelése. Illetve maga az is nehezen határozható meg, hogy egy szervezet számára mikortól ártalmas egy vezető működése. Hozzá kell tennem azonban, hogy a toxikus vezető legtöbbször nem a semmiből jelenik meg, hanem ott már valószínű, hogy egy sérült szervezeti sajátosság is azonosítható, melyben könnyen gyökeret tud verni ez a fajta vezetői hozzáállás” 

- szögezi le dr. Sipos Norbert.

Annak kapcsán, hogy hogyan lehet egy ilyen főnököt eleve elkerülni, dr. Sipos Norbert így fogalmaz:

 „Talán lesznek olyan jelek egy állásinterjún, ami megkongatja a vészharangot a jelentkező fejében, és az lesz a benyomása, hogy inkább meneküljön. Ilyenkor hiába hangzik jól az ajánlat, hiába néz ki nagyon jól a honlap, a beszámolók… ha egy állásinterjú során az illetőnek az az érzése támad, hogy itt baj van, akkor később az még erőteljesebb lesz. Munkahely helyett ezért inkább célszerű vezetőt választanunk, hiszen ő befolyásolja leginkább az életünket és akár pokollá teheti mindennapjainkat.”

A podcastben szó esik arról is, milyen főbb típusai vannak a destruktív vezetőknek, illetve hogyan védekezhet a szervezet, és hogyan a munkatársak az illető tevékenysége ellen.