fbpx Kutatási irányaink | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Kutatási irányaink

PTE kutató/oktatói és alkalmazotti felmérés
Kutatás időtartama: 2020. április 28. – május 15. 

A kutatás ezen fázisában a PTE oktatói felméréseinek eredményeit helyezzük a középpontba, különös tekintettel a digitális oktatára és a home office/otthoni munkavégzés tevékenységre fókuszálva. A felmérés során kvantitatív megkérdezést online standard kérdőívvel bonyolítottuk le. Ennek a fókuszában a home office helyzetének a felmérése áll a vezetés, a szervezés és a belső kommunikáció főbb kérdései alapján. Az oktatóktól megkérdeztük a digitális oktatás során tapasztaltakat és a jövőbeni terveiket. Továbbá az adatok feldolgozása matematikai, statisztikai módszerek, SPSS szoftver támogatásával valósult meg az online felméréseknél elvárható maximális adatbiztonság és anonimitás biztosítása mellett.

A home office/otthoni munkavégzés és a kialakult helyzet következtében létrejött változás kapcsán vizsgáljuk a munkavállalók elégedettségét a szervezeten belüli kommunikációval kapcsolatban. Feltárjuk, hogy hogyan látják a szervezet tagjai az információval való ellátottság mértékét, megkapják-e időben a kellő mennyiségű és minőségű információt, ami a munkavégzéshez szükséges. Ezen túl a kommunikáció formáját, eszközeit, a kapcsolattartás módját (vezetéssel való kapcsolattartást), az alkalmazott IKT-eszközök fajtáit, gyakoriságát, az eszközökkel való elégedettséget, a munkaszervezés módját vizsgáljuk.

Számos kedvező hatást is generált a home office. A válaszadók jelentős része úgy gondolta, hogy megtanulták rugalmasan beosztani a munkára és magánéletre fordítandó idejüket. Személyes kontakt hiányában magukra voltak utalva, s így önállóbban és kreatívabban kellett dolgozniuk. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán 4,7-es értéket ért el az információ- és kommunikációs technológiai kompetenciák fejlődése, majd ezt követte a rugalmasság, az időmenedzsment és a kreativitás (4,5). A távmunka során különböző kommunikációs eszközökön keresztül kommunikáltak a kollégák egymással. A leggyakrabban használt eszköz az E-mail alapú kapcsolattartás volt (Outlook, Gmail…sbt.). A válaszadók ezzel a formával voltak a legelégedettebbek. A telekonferenciás szoftverek (Zoom, Microsoft Teams, Skype …stb), mint kommunikációt segítő eszközök nem voltak annyira gyakoriak, viszont, akik használták, mind elégedettek voltak vele (4,2).

Mindemellett a negatívumok, hogy sokak számára a home office személytelenséggel, elszigeteltséggel és bizonytalansággal volt egyenlő. A kényszerhelyzetből adódóan a munka és a magánélet összemosódása elkerülhetetlen volt, s a home office árnyoldala is megjelent az oktatók túlterheltsége és a frusztráció formájában. 

Összefoglalva a PTE oktató/kutatói pozitívan értékelték az otthoni munkavégzést. A felmérés alapján megállapítható, hogy az oktatók többsége elkötelezett a digitális oktatás fejlesztése iránt, ezért indokolt az oktatásfejlesztési pályázatok, továbbá egyéb oktatásfejlesztést támogató eszközök kidolgozása központi, intézményi, illetve kari szinten is.

 

 

Munkaerőpiaci lekérdezés: 
Kutatás időtartama: 2020. május 6. – június 26.

A céges, munkavállalói megkérdezés online kérdőíves módszer segítségével valósult meg. Az online kérdőíves megkérdezések fókuszában a home office/otthoni munkavégzés jelenlegi helyzetének a felmérése áll a belső kommunikáció és a szervezeti kultúra főbb kérdései alapján.
A home office/otthoni munkavégzés és a kialakult helyzet következtében létrejött változás kapcsán vizsgáljuk a munkavállalók elégedettségét a szervezeten belüli kommunikációval kapcsolatban. Feltárjuk, hogy hogyan látják a szervezet tagjai az információval való ellátottság mértékét, megkapják-e időben a kellő mennyiségű és minőségű információt, ami a munkavégzéshez szükséges. Ezen túl a kommunikáció formáját, eszközeit, a kapcsolattartás módját (vezetéssel való kapcsolattartást), az alkalmazott IKT-eszközök fajtáit, gyakoriságát, az eszközökkel való elégedettséget, a munkaszervezés módját vizsgáljuk a versenyszférában.
A válaszadók 79%-a még sosem dolgozott távmunkában, ugyanakkor 55% el tudná képzelni, hogy továbbra is home officban tevékenykedjen, azonban a kitöltők 28%-a nem dolgozna ilyen formában. A távmunka során különböző kommunikációs eszközökön keresztül kommunikáltak egymással. A leggyakrabban használt eszköz az E-mail alapú kapcsolattartás volt (Outlook, Gmail…sbt.). A válaszadók ezzel a formával voltak a legelégedettebbek. A telekonferenciás szoftverek (Zoom, Microsoft Teams, Skype …stb), mint kommunikációt segítő eszközök nem volt annyira gyakori, viszont, akik használták, mind elégedettek voltak vele (4,1). A válaszadók 69%-a szerint ahhoz, hogy a digitális kapcsolattartás hatékony legyen szükségszerű fejleszteni az információs és kommunikációs technológiai kompetenciákat, 58% szerint a jó időgazdálkodást, valamint a válaszadók 54%-a véleménye szerint a szervezőképességet is.

Továbbá több válaszadó is úgy vélte, hogy a home office legnagyobb hátránya a személyes kapcsolatok hiánya, a kevés kommunikáció, és ebből adódóan az információk nem megfelelő áramlása. A túlterheltésgből adódóan a legtöbb beosztottnak gondja volt az időmenedzsmenttel, mivel a rá nehezedő terhek miatt időhiánnyal kellett megküzdeniük.

 

 


Hazai/magyar nyelven oktató felsőoktatási társintézmények, nemzetközi felsőoktatási intézmények oktatói felmérés
Kutatás időtartama: 2020. május 12 – augusztus 15. 

A kutatás ezen fázisában a hazai felsőoktatási intézmények menedzsment oktatóit kérdeztük meg a PTE oktatói felméréshez hasonló módon. Az online kérdőív kiküldésre került a magyar nyelven oktató külföldi felsőoktatási intézményekhez, és más nemzetközi felsőoktatási intézményekhez is. A hazai kutatáshoz hasonló módon a home office témaköre és a digitális oktatás álltak a kutatás középpontjában. A kérdőívet angol nyelven készítettük el, és a KTK illetve a PTE partnerintézményeihez került kiküldésre. 

 

 

PTE magyar és külföldi hallgatói, ALUMNI lekérdezés
Kutatás időtartama május 26. – augusztus 15. 

A PTE hallgatóit is online kérdőíves módszer segítségével kérdeztük meg magyar és angol nyelven egyaránt. A megkérdezés célja a véleményük megismerése volt a digitális oktatásról, a tapasztalataikról. Az erre irányuló kérdéseink a PTE Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) kérdőívébe beépítve kerültek eljuttatásra a hallgatókhoz, illetve az angol nyelvű külföldi hallgatói megkérdezésnél a PTE hallgatói címlista volt segítségünkre. 
A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) segítségével a másfél évvel ezelőtt végzett, alumni hallgatóinkat is megkérdeztük. 

 

Jövőbeli kutatási irányok:

A reprezentativitás növelése érdekében, valamint az eredmények generálissá tételére és az összehasonlíthatóság érdekében további felméréseket indítottunk a hazai és nemzetközi partnerintézmények körében.

Kvantitatív megkérdezések lebonyolítását követően az oktatók körében mélyinterjúk lefolytatását tervezzük mélyebb, szakmai tartalmak feltárása érdekében.