fbpx Szerzőinknek | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Szerzőinknek

A kéziratok iránti formai kívánalmak


Az alábbiakban néhány, a kéziratokra vonatkozó tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet.

1. A cikkek terjedelme ne legyen kevesebb 27 ezer, és több 36 ezer karakternél (szóközzel, beleértve az irodalomjegyzéket, ábrákat, táblázatokat, mellékleteket stb.), ami kb. 15-20 szabvány gépelt oldal. A tanulmány elejére egy 250-300 szó hosszúságú összefoglalót kérünk, ami bemutatja a tanulmány céljait, az alkalmazott módszertant, a legfontosabb eredményeket, újdonságokat valamint a gyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat (a négy szempontot címként, explicit megjelenítve). Emellett kérjük 3–5 kulcsszó megnevezését is. A tanulmány végén kérjük a címet angolul, kérünk továbbá egy ugyancsak 250-300 szó hosszúságú, a magyarral megegyező struktúrájú, angol nyelvű összefoglalót és kulcsszavakat.

2. A szöveget kérjük elektronikusan leadni 2,5 cm-es margók között Times New Roman CE betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1,5-es sortávval írva, A/4 méretben, az MS WORD bármelyik változatában elmentve. Egyéb formátumban (pl. pdf) a cikket nem tudjuk elfogadni. Kérjük, hogy a cikk formázásakor a félkövér és a dőlt betűtípus használatát leszámítva semmilyen más formázást (pl. kiskapitális betű, címsor, stb.) ne használjanak! A cikkeket a következő címre kérjük e-mailben küldeni: mm [at] ktk.pte.hu

3. A táblázatokat és ábrákat megfelelően formázva, szerkeszthető formában külön fájlban, illetve lapon kérjük (szükség esetén .zip formátumban tömörítve). Kérjük őket számozással és címmel ellátni, s helyüket a szövegben pontosan megjelölni. Terjedelmi okok miatt helyénvalónak látjuk, hogy egy tanulmányban legfeljebb 3-4 ábra szerepeljen. Amennyiben diagramról van szó, úgy kérjük az eredeti Excelt, ahol a nyers adattábla és a grafikon is megtalálható. Egyéb illusztráció (pl. kép) esetén jó felbontású .jpg-t várunk. Az ábrák és a táblázatok alatt fel kell tüntetni a forrást is. Ha saját készítésű az adott ábra, akkor a Forrás: Saját szerkesztés illetve Forrás: Saját számítás formulát kell használni.

4. A hivatkozásokat minden esetben kérjük feltüntetni, a szerző nevét és a kiadás évét zárójelbe téve. Például: (Kotler 2002). Pontos idézetnél az oldalszám is szükséges. Például: (Kotler 2002, 88) vagy (Kotler 2002, 88–91). Kettőnél több szerző esetén az első szerző vezetékneve után az et al. (Baker et al, 1986), magyar szerzők esetében az és tsai (Berács és tsai 2004) formulát kérjük alkalmazni. A hivatkozások ne lábjegyzetként, hanem a fenti formában kerüljenek a szövegbe. Minden hivatkozott mű szerepeljen a szöveg végén található Hivatkozások című listában, és abban csak a hivatkozott irodalom szerepeljen!

5. A jegyzeteket (ha vannak) kérjük megszámozva, a szöveg végén, a hivatkozások előtt elhelyezni. A jegyzetek a főszöveg kiegészítéseit tartalmazzák, ne legyenek bennük például ábramagyarázatok, hivatkozások. Mindazonáltal kérjük a szerzőket, hogy kerüljék a jegyzetek használatát.

6. A folyóirat cikkeit DOI azonosítóval látjuk el. Ezért kérjük a szerzőket, hogy a Hivatkozások között feltüntetett források minden tételénél tüntessék fel annak DOI azonosítóját. A DOI azonosító meglétének ellenőrzésére a Crossref keresőjét ajánljuk.

7. A Hivatkozások a következő alapformákat kövesse:
Könyv: Szerző (megjelenés éve), A mű címe, A kiadás helye: A kiadó neve
Folyóiratcikk: Szerző(k) (a megjelenés éve), „A cikk címe”, A folyóirat neve, Az évfolyam sorszáma A szám sorszáma, A cikk kezdő és befejező oldalszáma, DOI azonosító
Gyűjteményes kötetben szereplő tanulmány: Szerző(k) (a megjelenés éve), „A cikk címe”, Szerkesztő(k) neve (szerk. vagy ed(s) vagy Hrsg.), A gyűjteményes kötet címe, A kiadás helye: A kiadó neve, A hivatkozott írásmű kezdő és befejező oldalszáma

Példák:
Becker, J. (2019), Marketing-Konzeption: Grundlagen des strategischen Marketing-Managements, 11. Auflage. München: Vahlen. DOI: 10.15358/9783800657605
Zikmund, W. and D’Amico, M. (2002), Effective Marketing: Creating and Keeping Customers in an E-commerce World, 3/e., Cincinnati, OH: South-Western Publishing
Rekettye G. (1999), Az ár a marketingben, Budapest: Műszaki
Berács J., Lehota J., Piskóti I., Rekettye G. (szerk.), Marketingelmélet a gyakorlatban, Budapest: KJK-KERSZÖV, 2004
Biggadike, E. R. (1981), “The Contributions of Marketing to Strategic Management”, Academy of Management Review, 6 4, 621-32. DOI: 10.2307/257640
Baker, M. J., Hart, S., Black, C. and Abdel-Mohsen, T. M. (1986), “The Contribution of Marketing to Competitive Success; A Literature Review”, Journal of Marketing Management, 2 1, 39-61. DOI: 10.1080/0267257X.1986.9963999
Dernóczy A., Józsa L. (2006), “Klaszterek a fogyasztói magatartás terén”, Marketing & menedzsment, XL 5-6, 80-85
Bradshaw, A. and Fuat Firat, A. (2007), “Rethinking Critical Marketing”, in: Saren, M. Maclaran, P., Goulding, C., Elliott, R., Shankar, A., & Catterall, M. (eds.), Critical Marketing: Defining the Field, Oxford: Elsevier Butterworth-Heinemann, 30-43. DOI: 10.1108/09564230810875048
Zeller Gy. (1998), „A marketingtudomány kialakulása és térnyerése”, in: Fojtik J., Rekettye G. (szerk.), Hagyomány és megújulás a magyar marketingoktatásban, A magyar marketingoktatók IV. éves konferenciájának előadásai, Pécs, 3-10


2019. március 11.


A Marketing & Menedzsment szerkesztősége