fbpx Mikromobilitás - Hogyan közlekedünk ma és a jövőben? | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Mikromobilitás - Hogyan közlekedünk ma és a jövőben?

2021. augusztus 10. 10:55

A technológia fejlődésével folyamatosan bővül a közlekedési eszközök és módszerek piaca. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években széles körben elterjedt az új trend: a mikromobilitás.

A közlekedés és szállítás új korszaka


A technológia fejlődésével a közlekedési és szállítási módok is változnak. Nem csak az változik meg, hogy hogyan jutunk el egyik helyről a másikra, hanem az is, miként jutnak el hozzánk az árucikkek, hogyan szerzik be a gyártók a nyersanyagokat.


A 2000-es években számos új trend jelent meg a közlekedésben. Ilyen például az Uber taxizás, a különböző autómegosztó szolgáltatások, az elektromos autók és járművek használata, a mikromobilok térhódítása. Emellett számos vállalat kísérletezik folyamatosan az önvezető autók terén. Ezen trendek közül a mikromobilitás témakörét fejtenénk ki részletesebben.


https://www.forbes.com/sites/enriquedans/2021/06/11/the-future-of-autonomous-vehicles-product-orservice/?sh=4fa8a62e5892

Mi is az a mikromobilitás…


A mikromobilitás a kis, könnyű, emberi erővel, elektromos motorral vagy ezek kombinációjával hajtott közlekedési eszközök használatát, az ezekkel való közlekedést jelenti. Ide tartozik például az elektromos kerékpár, roller, e-roller, e-robogó, segway.

 

 

Hol, mikor és kik használják?


Mikromobilokkal elsősorban a nagyvárosban találkozunk, jelenleg ehhez az életformához illeszkedik leginkább, hiszen jellemzően az „utolsó métereken” használják. Ez azt jelenti, hogy a metró, villamos vagy egyéb tömegközlekedési eszközök közötti csatlakozási távot, illetve a megállótól a célig történő utolsó métereket teszik meg velük. Emellett főleg nyáron nő meg a forgalmuk, amikor az emberek olyan útvonalakat járnak be velük, amiket amúgy gyalog tettek volna meg. Az átlagos távolság ezekkel a közlekedési eszközökkel 2 km. A koronavírus járvány következtében azonban ez a táv 25-30 százalékkal nőtt.


A fiatalabb generáció tagjai sokkal inkább hajlandóak a különféle közlekedési módok és eszközök közötti váltásra, attól függően, hogy melyik hatékonyabb és gazdaságosabb. A Z-generáció tagjai például az integrált, multimodális közlekedést preferálják a saját tulajdonú eszközhasználattal szemben.

A mikromobilitás pozitív és negatív oldala


A mikromobilitás számos előnnyel járhat a felhasználók és a városok számára is:

  • egyszerűen használható és fenntartható közlekedési lehetőséget kínál
  • megoldást biztosít a közlekedési csomópontokhoz való eljutásban
  • divatos, ezért olyan társadalmi rétegeket is el lehet érni velük, akik egyébként autóval közlekednének, valamint a legfontosabb, hogy
  • energiatakarékos és környezetkímélő közlekedési forma. Míg egy benzines autó egy kilowattórányi energia felhasználásával csupán 2 kilométert képes megtenni, addig egy elektromos autó 6 km-t, egy elektromos robogó 35 km-t, egy elektromos roller pedig 100 km-t. 

Fontos azonban azt is látni, hogy a mikromobilitás terjedésével a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra egyre jobban terhelődik és a járművek parkolása miatt túlzsúfoltság alakulhat ki a közterületeken.

A mikromobilitás Magyarországon


A Jövő Mobilitása Szövetség online kutatást végzett Magyarországon 2021 tavaszán. A kérdőívet 704 fő töltötte ki. A válaszadók 69,3%-a válaszolta azt, hogy vezetett már valamilyen elektromos járművet. Arra kérdésre, hogy milyen elektromos járművet vezettek a legtöbben (95,9%) az autót válaszolták, ezt követte 32%-kal a roller, 29,6%-kal az e-bicikli, 17,9%-kal a segway, 14,8%-kal a robogó, végül 4,5%-kal a motor. Ezek alapján láthatjuk, hogy az elektromos autó használata már elterjedt országunkban, ám a mikromobilokat még kevesen próbálták ki. A válaszadók 70,7%-a adott 5/5 pontot arra kérdésre, hogy milyen az elektromos járművek vezetési élménye. A kutatásból az is kiderül, hogy az elektromos gépjárművek legnagyobb előnyei a válaszadók szerint, hogy helyben nem növeli a légszennyezettséget, csendesebb és üzemeltetési költsége alacsony. A legnagyobb hátrányként a magas vételárat, a nem elegendő nyilvános töltőpontokat és a nem elegendő hatótávot határozták meg.

Budapesten a járvány miatti közlekedési átrendeződés legnagyobb nyertese a mikromobilitási ágazat, azon belül is a kerékpár volt. A járvány idején megdőlt minden addigi kerékpáros közlekedési rekord. A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5%-ot, a gyalogos közlekedés pedig a 15%-ot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva.

Előrejelzések a jövővel kapcsolatban


Az elektromos mikromobilok még csak néhány éve vannak jelen, de a piac folyamatosan és egyre nagyobb ütemben bővül. Ezt mutatja a DUCKT, észt startup térhódítása is. Még 2021 nyarán 1100 dokkoló állomást fog kiépíteni több mint 1000 e-kerékpár számára Manhattan területén, és ezzel a fenntartható közlekedési normák kialakításában is komoly szerepet vállal az amerikai piacon. Európai országokban is szeretne terjeszkedni a vállalat. Ebben segít neki az EIT InnoEnergy, amelynek a legfrissebb tanulmánya szerint a mikromobilitás piaca a következő hat év során 380 millió euróra fog nőni Európa területén. A szervezet számításai szerint 2030-ra körülbelül 30 millió magán e-kerékpárral és e-robogóval, valamint 2,7 millió közös használatú közlekedési eszközzel lehet majd számolni a kontinensen. 

Az Egyesült Államokban a mikromobilitás utazásszáma 2017-ről, 2018-ra – amikor a közösségi e-rollerezés elindult – megduplázódott (85 millió utazás/év), ezzel az e-rollerek forgalma felülmúlta a dokkolóállomásokon alapuló kerékpármegosztó rendszerekét.


2019-es év elején a McKinsey & Company kiadványában megállapította, hogy a mikromobilitásban hatalmas a piaci potenciál. A tanulmány szerint a piac kétszer-háromszor olyan gyorsan növekszik, mint az autómegosztó és az e-mobil alkalmazások piaca. Ennek a gyorsuló fejlődési ütemnek gátat szabott a járvány megjelenése, ám paradox módon később mégis újabb fellendülést hozott, hiszen akik addig tömegközlekedéssel jártak dolgozni, inkább kölcsönöztek robogót vagy e-robogót.


Németországban évente 30 millió olyan autóutat tesznek meg az emberek, amelyek rövidebbek 2 km-nél, és újabb 30 millió autóút van, ami rövidebb, mint 4 km. A DLR közlekedéskutató intézet elemzése utáni következtetése, hogy az e-robogó az összes 4 km-nél rövidebb autóval megtett utak mintegy 20%-ának helyettesítője lehet.

A mikromobilitás azonban csak akkor lehet jó megoldás, ha a városfejlesztés is igazodik hozzá. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint, ami az USA, Kanada, Japán és Európa metropoliszainak forgalomtervezéseit vizsgálta, eddig még sehol sem valósult meg a megfelelő infrastruktúra és közlekedési szabályozás.

Források:

https://www.eurofleet.hu/mi-fan-terem-a-mikromobilitas
https://www.dlr.de/content/de/artikel/news/2020/04/20201130_mikromobilitaet-hype-oder-schon-bald-alltag.html 
https://mabisz.hu/wp-content/uploads/2020/11/Mabisz_mikromobilitas_07_29_.pdf
https://www.mobilservice.ch/admin/data/files/news_section_file/file/4850/agora-verkehrswende_e-tretroller_im_stadtverkehr_web.pdf?lm=1574342495
https://www.jovomobilitasa.hu/kutatas-elektromos-jarmuvek
https://docplayer.hu/196920433-Aktiv-es-mikromobilitas-budapest-helyzet-es-jovokep-vitaindito.html
https://www.mmonline.hu/cikk/30-millio-e-kerekpar-lesz-europaban-2030-ban/
https://park-here.eu/grosse-zukunft-fuer-kleine-verkehrsmittel-mikromobilitaet-wird-immer-wichtiger/