A magyar lakosság sportfogyasztási szokásai

Az EFOP-3.6.2-16-2017-003-as projekt keretében a Dr. Törőcsik Mária vezette sportfogyasztási kutatócsoport széles körben vizsgálta a magyar lakosság sportfogyasztási szokásait egy reprezentatív 2.000 fős személyes megkérdezés segítségével. A 2018 májusában lefolytatott megkérdezés eredményeiből kiderült, hogy a hazai lakosság saját bevallása szerint mindössze 22%-a sportol rendszeresen, ami elmarad a nyugat-európai átlagtól. A legtöbben konditermi sportokat űznek vagy futnak, míg a labdarúgás a harmadik legtöbbek által űzött sport. Ezt követi szorosan a kerékpározás és az úszás. A férfiak és a budapestiek nagyobb arányban sportolnak, mint a nők és azok, akik nem fővárosiak.  

A kutatásból kiderült az is, hogy a 30 évnél fiatalabbak nagyobb arányban sportolnak, mint a náluk idősebbek, ami önmagában nem meglepő. Az viszont már sokkal érdekesebb, hogy a náluk idősebb generációk esetén a nemsportolás oka részben kulturális okokra vezethető vissza. A középgenerációsok és az idősgenerációsok nem azért nem sportolnak nagy arányban, mert már abbahagyták volna azt, hanem soha nem is sportoltak. Közülük pedig sokan gondolják, hogy a sportolás inkább fiataloknak való, így már bele sem akarnak kezdeni, annak ellenére, hogy sokaknak lenne erre lehetősége.

Az emberek alapvetően pozitívan vélekednek a sportról, sokan érdeklődnek iránta, de az egyes sportágak népszerűsége jelentős különbségeket mutat. Sorrendben a legtöbben a labdarúgás, az úszás, a kézilabda, az autósport és a vízilabda iránt érdeklődnek, amit a futás, a konditermi sportok és a kosárlabda követ. A magyarok 26,4%-a szurkol valamilyen sportcsapatnak, 12,2%-a pedig egyéni sportolónak. Érdekes, hogy a teljes arányt tekintve nem jelenik meg különbség nemek és generációk között se a sportcsapatoknak, se az egyéni sportolóknak való szurkolás esetén. Természetesen ez már nem minden esetben igaz, ha az eredményeket lebontjuk a konkrét csapatok és sportolók szurkolóinak szintjére. Az emberek többsége sporthírekről továbbra is televízióból tájékozódik, ami mögött a második legnépszerűbb a közösségi média, amit a különböző weboldalak követnek. A nyomtatott sajtó visszaszorult, igaz a lakosság 13,4%-a még így is használja ezt a felületet, hogy sporthírekről olvashasson.

A kutatók vizsgálták a magyarok sporthoz kapcsolódó költéseit is. A vizsgált 13 termék és szolgáltatás kategória közül a legtöbben sportcipőt (a lakosság 34,4%-a) és sportruházatot (a lakosság 27,5%-a) vásárolnak. Sokan költenek sportrendezvények látogatására (a lakosság 10,8%-a) és sportklub vagy konditerem tagdíjra és bérletre (a lakosság 10,7%-a) is. A kutatók kiderítették azt is, hogy átlagosan évente mennyit költenek az emberek a sporthoz kapcsolódó termékekre és szolgáltatásokra. Sportcipőre azok, akik vásárolnak ilyet átlagosan 27.177 Ft-ot, míg sportruházatra 27.803 Ft-ot áldoznak egy évben. Sportklub vagy konditerem tagdíjra és bérletre ennél átlagosan jóval többet, 50.271 Ft-ot költenek, míg sportrendezvények látogatására kevesebbet átlagosan 2.1340 Ft-ot. Ugyan nagyon kevesen, a lakosság mindössze 0,7%-a veszi igénybe valamilyen személyi edzők szolgáltatásait, ők viszont a vizsgált termékkategóriák közül átlagosan a legtöbbet hajlandók erre áldozni átlagosan 74.099 Ft-ot évente.

A magyarok sportfogyasztási szokásait részletesen bemutató alaptanulmány elérhető a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar weboldalán.