
Megjelent a Statisztikai Szemle 100. évfolyam 3. számában Braun Erik, Gyimesi András és Murai Gábor közös publikációja „A Bajnokok Ligája mérkőzéseinek vonzereje – győzelmi esélyek és központi csapatok” címmel.
A tanulmányban a szerzők hálózatelemzési eszközökkel vizsgálják meg a Bajnokok Ligája sorozatban a mérkőzések vonzerejét és a sikeres csapatok összetételét.

A Bajnokok Ligája mérkőzéshálózata (1992/1993–2020/2021)
Gratulálunk a publikációhoz és további sikeres munkát kívánunk!
Absztrakt
"Az utóbbi néhány évben számos problémával került szembe az európai labdarúgás és annak legnagyobb presztízsű kupasorozata, a Bajnokok Ligája. Bírálatként merül fel a kupasorozattal kapcsolatban, hogy nem elég izgalmasak a mérkőzések, és a legnagyobb szurkolótáborral rendelkező, sikeres csapatok kevés meccset játszanak egymás ellen. Erre alapozva a szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy a sorozat keretei között lejátszott mérkőzések mennyire vonzók a győzelmi esélyek szorossága alapján, illetve miként változott a sikeres központi csapatok összetétele az idő folyamán. Az előbbi kérdés megválaszolására a csapatok ún. „Élő-pontszámát”, utóbbira pedig hálózatelemzési módszereket használnak. Elemzéseik rávilágítanak arra, hogy a mérkőzések 60-86 százalékban nem szorosak a győzelmi esély alapján, ráadásul ez az arány az 1992/1993-as szezon óta növekszik. További eredményük, hogy a 20 központi csapat mindössze a mérkőzések 30 százalékát játssza egymás ellen. E csapatok összetétele azonban változáson ment keresztül a kupasorozatban, néhányuk csak pár évig tartozott Európa legjobbjai közé. A szerzők megállapítása szerint a Bajnokok Ligája népszerűségét és ezáltal a bevételeit is növelheti a legnagyobb csapatok közötti szoros mérkőzések számának emelése."
A tanulmány itt elérhető.