fbpx A forint erősebb, mint az euró? | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

A forint erősebb, mint az euró?

2020. február 13. 12:36

Az átlagembert a monetáris politika nem túlságosan izgatja, de ránk közgazdász hallgatókra ez nem feltétlenül igaz. Szinte minden előadáson találkozunk az eurós és dolláros grafikonokkal, a gazdaság ilyen-olyan mutatóival. De ha mindent ezen a két valután számítanak ki, akkor mi magyarok, akik szintén az Európai Unió tagjai vagyunk, miért nem könnyítjük meg az elemzők dolgát azzal, hogy bevezetjük az eurót, mint fizetőeszközt hazánkban?

Ez persze jól hangzik, de közel sem olyan egyszerű és kifizetődő, mint amilyennek azt első hallásra gondolnánk. Nyilván mindenki tisztában van azzal, hogy az euró bevezetésének szabályai és követelményei vannak, amik nélkül, bármilyen szilárd is az adott állam elhatározása, nem lehet euróövezeti tag.
Kezdjük a követelményekkel és azzal, ami mindenkinek nyilvánvaló: Magyarország jobban el van adósodva, mint azt a kritérium határain belüli érték megengedné. Ha rövidtávon akarnánk csökkenteni az államadósságot, annak minden magyar látná a kárát, erre pedig egyetlen politikus sem vállalkozna.
Persze egyik sem egy éppenséggel humánus megoldás, pláne nem az utóbbi. Hisz minden jó politikus első ígérete az adócsökkentés és a bérek emelése, ami nem fog hozzásegíteni az államadósság csökkentéséhez, csak még több kiadást jelent számára.
Továbbá, mind tudjuk, hogy a forint se a legerősebb fizetőeszköz. Sőt, némi keresgélés után az ember határozottan állíthatja, hogy a forintnál gyengébb valuta aligha van. Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarország eladósodik és a görögök vagy a portugálok sorsára jut. A forint gyengeségének külső és belső politikai okai egyaránt vannak és nem csak a rossz gazdasági helyzet okozza ezt.
Hadd említsem meg magának az eurónak a gyengeségét is. Az euró egy igazán fiatal fizetőeszköz, szemben a nagy riválisával, a dollárral. Az amerikai dollár az egyetlen történelmi valuta, amely sohasem veszített az értékéből annyira, hogy lecseréljék egy másikra. Ezt a 230 éves uralmat még a 2007-2008-as gazdasági világválság sem tudta igazán megingatni, miközben az eurózóna országai még most is, több mint 10 év után, a 2008-as válságot hibáztatják a lassú fejlődés miatt. Ugyanakkor egy euró 1,16 dollár. Na, de akkor most mégis melyik pénznem az erősebb? A forint erejét se mindig az átváltási értéke határozza meg.
Ha valami csoda folytán az államadósság és a még sok-sok euróövezeti csatlakozási kritérium teljesül, valóban jó lesz-e az Magyarországnak és nekünk, magyaroknak, ha euróval fogunk fizetni a mindennapokban?
Az eurót bevezető országokban a valuta megjelenése elégedetlenséget és némi zűrzavart keltett. Legyen szó itt akár Németországról vagy Hollandiáról, hisz ezekben a gazdaságilag jól teljesítő államokban a saját valuta a nemzeti büszkeség és a gazdasági biztonságérzet fontos eleme volt, amelynek elvesztése aggodalmat keltett. Így lenne ez nálunk is. Ha egy ország lemond a saját pénzneméről, elveszíti vele az önálló monetáris politikáját is. Az MNB szerepe háttérbe szorulna, és az ország csak másodhegedűs lenne a saját árfolyama felett.
Az euróövezethez való csatlakozás idejét illetőleg is komoly ellentmondással találkozhatunk. Az újonnan csatlakozó országokat illetően eleve volt egy olyan álláspont a régi tagállamok szakmai köreiben, hogy korai csatlakozásuk az euró zónához káros lehet a közös valuta szilárdságára, ezért szorgalmazták a várakozási idő meghosszabbítását. A csatlakozó országokban a szakma többsége mindenütt amellett foglalt állást, hogy a mielőbbi bevezetés segíti az unióhoz való felzárkózásukat. Persze, ha a frissen csatlakozott országok túl hamar lemondanak a monetáris politikájukról, azzal nem segítenek magukon, csak még jobban az Európai Unió irányítása alá kerülnek. 
Végül, egy utolsó példa, amely bizonyítja, hogy maga a bevezetés is bonyolult és kellemetlen következményekkel járhat: az eurót már bevezető országokban a kereskedők olyan piaci részeken, ahol a kereslet ezt megengedte, igyekeztek az áttérést is kihasználni üzleti érdekeik érvényesítésére, és ez helyenként látványos áremeléseket produkált. Ezek nem voltak nagy hatással az adott gazdaság egész árszínvonalára, de hozzájárultak az új pénzzel szembeni ellenérzésekhez. Mert, hát ki szeretne többet fizetni a megszokott árak helyett?
Összevetve, az euró azoknak jó, akik hisznek a közös valutában, az euró „legyőzhetetlen” erejében és a saját pénzügyi politikájukat is hajlandóak feladni ezért.
 

Írta: Várhelyi Eszter